Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

64 AZ ŐSZ VE FÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. és pusztító természetű ev kifolyásával járnak, többnyire csak széltibe öregbednek, ollykor mégis a' mélységbe is hatnak, sőtt a' csontoknak is nekik esnek. Ha" a' geny ed ékek a' hajfödte részeken támodnak, úgy a' hajak kihullnak, ha pedig a' körmök alá veszik magokat, akkor az ujak ezeket hányják el, vagy pedig a' körmök fölmálván , az utánok növök idomtalanok lesznek. Ezen genyedékek gyakorta kelisképben jelennek meg, mellyek nem genyednek, csak szivárognak, izzadnak.^ 764. S. A' bujasenyv nem ritkán a' bőrön sömörféle ltütegeket okoz inkább, mellyek pikkelyekkint hullanak le, leginkább a' tenyereken, (cserepegek, rhagades) a' lábszárakon, közel a' tényészrészekhöz, az alfélén teremnek. A' bőr gyakorta megreped, a' repedésnek szélei rezesek, kérgesek, fájdalmasok, belőle korcsszinű éles nedv izzadoz. Avagy leginkább a' nemző részeken, és a' segg körül fartövetek szármoznak, mellyek különböző képök és öszvefüggésök szerint különbféle neveket kapnak: u. m. szemölcsök (verucae) fügölyök, v. torongyok (condylomata, íici, mariscae) 'stb. mellyekkel gyakorta a' nemi részeken fekélyek, a' hudcsőbül és méhhüvelyből tokonyfolyamok 'stb. vannak öszvekötve. 765. S. A' csontrendszernek bujasenyves bántalmci éjjeli csontfájdalmak által nyilatkozik, mellyek fúrók, és rágok ; a' konczok közepén , és olly csontokbán ülepednek meg, mellyek kevesbé vannak lágy részek által födve, mint az alszár -— a' karcsontok , a' szegycsont, a' vállkulcs, a' kaponya csontjai. Gyakorta megdagadnak a' csontok főkép a' sipkoncz és a' kaponyacsontok, melly utolsó esetben a' csontdaganatot rendszerint nagy fejfájdalom előzi meg, és követi is. Ezen csontdaganatok ollykor lágyak, a' csonthártya alá elöntődótt kocsonyaféle gyurma által képeltetnek, (mézga, gumma) máskor kemények, és mozgekonytalanok, (holttetem csonttoboly, nodus, tophus exostosis) és némellykor kréta nemű tömeget foglalnak magokban. A' csontok nem ritkán nagy darabra dagadnak föl, gyakorta a' konczok velő - üregében gyuladás, és azoknak megvetemedése , puffadása szármozik (széltövis). Ha ezen csontdaganatok meggyuladnak, és fekélyedéssel végződnek, úgy veszedelmes csontszu (bujasenyves csontszu, caries syphilitica) szármozik. Rendszerint mégis a' lágy részeknek, és a