Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
IDÜLT ' S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 61 gen u. Erfahrungen mit Bemerk, über die wichtigsten Punkte der venerischen Krankheiten. Leipzig 1819. 8. B. CARMICHAEL'S Beobachtungen über die Zufälle und specifischen Unterschiede der venerischen Krankheiten , nebst einer Anleitung zu einer wirksamen Fortsetzung der gegenwärtig eingeleiteten Untersuchung über den Gebrauch und Missbrauch des Quecksilbers bei der Behandlung dieser Krankheit. Aus dem Engl. Herausgegeben von C. G. KÜHN. Mit 1 Kupfer. Leipzig 1819. 8. DELPECH , Conside'rations sur les maladies veneriennes ; in Chirurgie clinique de Montpellier. Paris et Montpellier. 1823. 4. 263. lap. N. DEVERGIE , Clinique de la maladie syphilitíque , avec un Atlas colorie stb. Paris 1826. 4. H. A. HACKER , Literatur der syphilitischen Krankheiten vom J. 1794. bis 1829. Leipzig 1830. 756. g. A' huj 'asenyves fekélyek (ulcerasyph ilitica); rákok, (Schanker) első -— és másodrendbeliekre szakadnak. Az előbbeniek a' bujasenyves méreggel történt beoltásnak következései és a' fertezés helyén támodnak. Az utóbbiak az egész test köz fertezésének tüneményei. 757. S. A' bujasenyves ragálynak fölvétele a' résznek finom alkotását, vagy annak fölbőrétül való megmezitelenitését teszi föl. Az első rendbeli bujasenyves fekélyek azért is rendszerint a' makkon és a' makktyún, a' seggnyilás körül, a' csecsbimbókon, az ajkakon, és a' nyelven támodnak, a' szerint a' mint a' fertezés az elhálás közben, a' esecsemők szopása által, csók által 'stb- történt. 758. S. ' A' bujasenyves méregnek közlése után másod vagy negyed napra, ollykor korább, máskor későbben , tehát leginkább a' tisztátalan közösülés következésében, a' férjfiaknál a' makknak vagy fitymának valamelly részén, a' némbereknél a' szemérmajkakon, vagy vizlányokon vörös gyuladt hely mutatkozik, melly viszkető érzeménnyel, és a' férjfiaknál gyakor monybegyeredéssel jár, világos nedvvel telt hólyagosába emelkedik, ez nem sokára megfakad, és folületes fölturlást hagy maga után; vagy kemény, fájdalmas csomócska tárnod, melly kifakad és fekéllyé leszen. — Ezen fekélyes részek terjednek, többé vagy"kevesbé emelkedett gyuladt széllel szegvék, tisztátalan szalonnafajta feneküek, vagy ollykor varral fedődnek, nem ritkán sebesen harapódznak ,
