Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

idült 's genyedö megválások. 447 nyattfekvéstül. Ha talán a' sipoly tökéletesen be nem {tyógyulna, a' műtéteit ismételni lehet, avagy, ha a' sipolynyilás igen kicsiny, annak bezáródása pokolkővel (avagy talán izzó vassal) vigyázva tett éregelésre, és érlelő szerekkel bekent tépdugaszokkal tett ki tömésre fog talán diszleni. — Ha a" behegedt sipoly után a' vizellőhólyag Öszvezsugorodott volna , annak újra kitágításán enyhe befecskendések által iparkodhatunk.— 2,) Dupuytren s

<) a' maga fölülről nyilt hüvelytükrét, kikanyarított részét fölfelé igazítván, tolja a' méhhűvelybe, és aztán az izzó vasat, vagy vékony vesszőre szúrt pokol- vagy étető követ dug a' hengerbe, 's ezzel érintgeti a' sipoly nyílását egy perczenetig, és aztán langyos vizet fecskend be. Gyakorta 5—6. nap múlva hasonló alkalmozat fog szükség lenni. A' sipolynak helyét, égő gyertyát tartván elejbe, meglehet világítani 7")— 3.) Lalemand 8.) először minta-viasszal leveszi a' sipolyt, hogy t- i. ekként a' sipoly nyílásának nagyságát, 's a' hűvelynyilástul való távolságát megösmerhesse. Erre a' sipolynak szélei különös, egy gyürőhez szorított, étetcszer-fogóba (Aetzmittelträger) tartott pokolkővel vigyázva érintetvén meg, ekként izgattatnak a' gyuladás illendő fokáig. Ha az égetett varak lemálltak, és a' sipolynak szélei már vörösek, dagadtak, és genyednek, akkor Lalemand saját egyesítő hudcsapját (Sondeairigne) tolja be, melly a' vizelletet a' hólyagbul lecsapolja, és egyszersmind horoggal bir, melly a' sipolynak hátulsó szélébe akasztatván, ekként a' két sipolyszélek egymáshoz közelitetnek, és egymás érületében tartatnak. Az eszköznek egyszeri alkalfnozata elegendő nem lévén, azt többször szükség alkalmozni. A' sipolynyilásnak változott tulajdonát, és öszvehe^edését a' mintaviasz többszöri alkalmozata által tudjuk ki. — Ehrmann először két a' sipoly belső oldalán egymáson átvágó fonalat tett be, ezután knrczozást tőn, és a' fonalak öszvekötése által eszközlé az egyesítést. 1) Heell-konstige Anmerkingen. Amsterdam, 1665. 2) Helvetisch-vernünftige Wehmutter. Basel. 1752. 3) Neu eröffnete Hebamenschule. Stuttgardt 1722. 4) Erfahrungen und Abhandlungen aus dem Gebiete der Krankheiten des weiblichen Geschlechtes. Mannheim 1812. 369. 1. Tab. I. II. 5) Annalen des chirurgischen Cliuicuins auf der Universität zu Erlangen. Erlangen 1817. 78. 1. 10