Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 121 SCARPA , neue Abhandlungen über die Schenkel - und Mittelfleischbrüche , nebst Zusätzen u.s.w. nach der 2-ten Aufl. des Originals bearbeitet u. s. w. von SEILER. Leipzig, 1822. 218. lap. F. REISINGER , Anzeige einer von Prof. DUPUYTREN ZU Paris erfundenen und mit dem glückseligsten Erfolge ausgeführten Ope' rationsweise zur Heilung des anus artificialis ; nebst Bemerkungen. Mit 1 Kupfer. Augsb. 1817. 8. Nachtrag in Salzburg, medic. chirurg. Zeitung. 1818. Nro. 18. 286. lap. BROSSÉ , Beobachtung eines mit der Darm. - Scheere von Hrn. Prof. DUPUYTREN, im Hotel Dieu zu Paris angestellten Heilungsversuches eines künstlichen Afters ; in RUST'S Magazin Bd. VI. 239. 1. BRESCHET , Anatomisch-chirurgische Betrachtungen und Beobachtungen über die Entstehung, Beschaffenheit und Behandlung des widernatürlichen Afters ; im Journal von GRAEFE und v. WALTHER Bd. II. St. 2. 271. 1. und Bd. II. St. 3. 479. l.j LIORDAT Diss. sur le traitement de 1' anus contre nature. Paris 1819. J. F. REYBARD , Mémoires sur le traitement des plaies des intestins et des plaies penetrantes de poitrine. Paris 1827. DUPUYTREN , de 1' anus contre nature , des dispositions Anatomiques , des effets, du siege, du pronostic , du diagnostic et du traitement; in Lecons orales de Clinique chirurgicale. T. II. 193. lap. 856. A' sár sipoly (fistula stercoracea) azon a' bélhuzam üregével közködő rögzött nyilas, melly által nagyságához képest a' sáranyagnak vagy csak egy része ürül ki, míg annak nagyobb része a' természetes úton mén el, vagy pedig a' hogy csak van a' bélsár, mind ezeti nyilás által üritetik ki, melly esetben ezen baj természet-ellenes, mesterséges seggnek, alfelnyilásnak (anus praeternaturalis, artificialis) nevezetik- -— A' külső nyilás többnyire kerek, a bőrnek sugáros redőivel lévén beszegve behúzódott ; szélei vörösek, izgatott állapotban vannak : ollykor több külső nyílások látszatnak, mellyek egy csatornába vezetnek; a' bőr többnyire az izmokkal erősen öszvenő, csak ritkán fajúi el, az izmok által főlemeltelve csatornát képel; a' bél végei ollykorközvetetlen együve kötetnek a' hashártyával, ollykor öszvehuzódnak, és a' hashártya tölcsérképű hosszabbodássá alakul.
