Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 103 sát eszközleni nem lehet, a' nélkül hogy a' beteget a' kisorvadás netalántáni veszedelmének ki ne tennők. A. A' kaponyacsontok' szuva. 820. SA' csontszu a' kaponyának minden részein megtelepedhetik ugyan, de mégis leginkább a' csecsnyujtványon, és a' nyakszirt-csonton vétetik észre; és a' kaponyacsontoknak vagy külső vagy belső podlatján fejlődik ki. Az első esetben vagy külső sérelmek, a'csont' letakaritása'stb. után, vagy mint genyedésbe menő csonttobolynak (exostosis) vagy holttetemnek) (tophus) követközése szármozik. Ékkor a' csontszura vizsgálás közben azonnal rá lehet ösmerni. A' második esetben a" keménykér és kaponya közt készült genytorladék által korán terhes tünemények hozatnak elő. — A' beteg szüntelen fájdalomról panaszkodik, melly mindég azon részen marad, de mellyet mégis kívülről érszre venni nem lehet; szédelgések , ráng ások, mély álom , egyszóval mind azon tünemények megjőnek, mellyek az agynyomásnál tapasztaltatnak. Végre kivül, azon helyen, hol a' beteg a' fájdalomról panaszkodék, egy kévéssé fájdalmas, és mindjárt eleintén hullámzó daganat szármozik. Ha ez magáiul fölfakad, vagy fölböketik, ugy a' kaponyában nyilás találtatik, mellynek széle vékony és rendetlen, mivel a' belső padolatnak pusztulása tovább harapódzik, mint a' külsőé, a' mellyből az agynak mozgásai alatt a' genynek nagyobb mennyisége üritetik ki, mintsem a' fekélyedés külső terjedetétül lehetett volna várni. A' keménykér korcsszinü hűsszemölcsökkel van benőve, ollvkor le van horpadva, és a' kaponyátul nagyobb vagy kisebb terjedésre megválva, gyakorta maga is kifekélyedve. Ha a' csontszu a' csecsnyujtványba veszi magát, lígy csak nem mindenkor a' hallás zavarlatik meg, ezen nyujtvány sejteinek közösködése miatt a' dobüreggel a' geny ebbe ömölhetik, és a' dobhártyának genyedését, romlását okozhatja.