Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

356" ii. osztály. csonttörések. M AYER , Mémoire sur I'Hypoparthécie ou sur le traitement des fra­ctures par la planchette Paris. Géneve 1827. L. D ORNBLÜTH , Bemerkungen über die gebräuchliche Behandlungs­art der Unterschenkelbrüche , nebst Beschreibung eines Schwebe­und Streckapparates , womit jene ohne Binden und schneller als bisher zu heilen sind. Mit 1 Steindrucktafel. Neustrelitz 1827. 8. ELDERTON , in Edinb. medical surgical Journal , 1824 , März. AMESBURY, on the nature and treatement of fractures etc. Lon­don. 1827. FOERSTER'S und FAUST'S Swebe 1. RICHTER'S Handbuch der Lehre von den Brüchen u. s. w. 450—452. 1. XVI. A' lábcsontoknak törése. 658. S. A' lábnak csontjai nagy erősségök, és rövidségók mi­att ritkán törnekazért is töréseik nagyobbnyira a' reá­jok egyenesen ható erőszakoknak következelmei, mellyek a' lágy részek zuzódásaieal, és a' csontok szétroncsolta­tásával járván, a'közrendszabások szerint orvosoltatnak. Az erős zuzódásnál ollykor az egyes csontok kiirtása vál­hatik szükségessé, sőtt némellykor a' lábhegynek, vagy az alszárnak csonkítása is. Egyedül a' sarkcsont törése ér­demel különös figyelmet. 659. S. A' sarlccsont törése (fractura calcanei) ritka, és vagy a' lábujakra történt esésnek következése, ha t. i. a' láb nagy feszülésben van esés közben, de eredetét ezen cson­tot érő külső erőszaknak is köszönheti, melly esetben egyszersmind a' lágy részek is sértve vannak. Kórha­tárzata ezen törésnek nem mindenkor nyilva, mivel a' sarkcsontot fedő bőnye gyakorta nagyobb lecsusszanást nem enged.—A' legnevezetesebb tünde a' csontdarabnak ol­dalas mozgékonysága. A' beteg e' mellett nem járhat, lábára nem állhat. — A' helyreigazítasa ezen törésnek kön­nyű. A' láb jó erősen kinyujtatván, az alszár nagyon meghajtatván, a' törvég ha fölfelé tért, lefelé nyomatik. A' láb ezen helyezetben tartatik, még pedig akként, hogy a' törvégre fél hüvelyknyi vastagságú, egy hüvelyknyi szélességű, és másfél hüvelyknyi hosszaságu nyomadék tétetik, melly egy hüvelyknyi szélességű két fejre teker-

Next

/
Oldalképek
Tartalom