Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

I. SZAKASZ. SEBEK ÁTALÁNOSAN. 479 A' víziszony természetéről szóló különböző véleményekről lásd: Harles über die Behandlung der Hundswuth , und insbesondere über die Wirksamkeit der Datura Stramonium gegen dieselbe. Frankfurt 1809. 4. J. Härder (Vermischte Abhandlungen aus dem Gebiete der Heilkunst von einer Gesellschaft praktischer A

erzte zu St. Petersburg. Petersburg 1821. 137. lap.) azon kérdést tette föl,(váljon lehetséges vagy legalább valószinű-e az, hogy a' föJszivás útján a'harapott sebből a' vérkeringésbe jutott méreg, itten a' nélkül hogy az ellenhatást fölgerjesztené egy darab ideig megmaradjon , de aztán az eredeti beoltásnak helyére ismét letétetödjék , hol is csak ugyan a' dühösséget megelőző ösmeretes tüneményeket okozná, és végre innét az idegek gyuladása egyetérzés által, vagy akármi máskép a' víziszonynak tüneményeit hozná elö? —Ezen kérdésre egy különös eset által vetemedett, mellynél a

1 víziszonynak nyilván megjelenő tüneményeinél a' sebhelynek kiirtása után a' tünemények csak hamar elenyésztek, ismét megjelenének , és a' sebből kinőtt taplós igen fájdalmas csomónak kiirtása után, mellynek kifejlődése alatt a' dühösség tüneményei ismét megjelentek, a' sebet sok ideig genyedésbe tartván, tökéletes gyógyulás következett. Langenbeck (Nosologie und Therapie der chirurgischen Krankheiten III. Bd. 843. lap.) a' víziszonynak természetét abban helyezi, hogy a' dühméregnek a' fertezett harapott sebbul a' vér gyurmájába való letétele által a' vér olly minémüségbeli változást áll ki, mellynél a' természet a' mérges anyagnak kiigazításával foglalatoskodván, a' nyálmirigyeket"bérlené ki, erre a' mirigyek olly nyálat készítenének, melly ragályos anyagot tartana magában. 326. S. A' dühméreggel fertezett sebek jóslata mindenkor a' legkétesebb. Minden attól függ, hogy a' méreg magában a' sebben elrontassék, 's ekként egész testre való hatása elkeríiltessék. A' víziszonv> kitörvén, a' mesterség csak ritkán képes segedelmét nyújtani, még pedig annál kevesbé, mennéljiamírább bekövetkezik a' betegség , és minél súlyosabbak tüneményei. 327. S. Hogy a' méreg a' sebből kiirtassék, és hogy behatása az egész testre meggátoltassék, a' legbizonyosabb szer az egész sebnek kimetszése; mi ha nem történhetnék, a' sebnek és egész környékének vízzel, sós vízzel, vizes eczettel való kitakarítása jelentetik, a' mit sokáig szükség folytatni; a' keskeny sebeknél a' sebet először tágítani szükség, a' vérzést pedig köpölyök, vagy melegvízzel ápolgatni. Ezek után a' sebet izzó vassal, sósavas dárdaccsal, tiszta folyó hugyaggal, égető kővel (tiszta hamaggal) vagy behintett és ellobbantott porral beható-