Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

I. SZAKASZ. SEBEK ÁTALÁNOSAN. 437 oszlását nemzik, olly nagy, hogy a' tömérdek zúzás és szaggatás következésében mindenkor az életmüvezetségnek romlása, az az, pörkvar jár ezen sebekhöz. 296. S. A' lősebek, mint a' zúzott és szaggatott sebek, eleintén csekély fájdalommal járnak, csak kévéssé vagy épen nem vérzenek, a' vérzés mégis az üterek sértésének módjához képest különbözik. Ha valamelly nevezetesebb ütér gömb által a' legnagyobb sebességgel szakasztatik meg, akkor a' vérzés nagyobb , mintha a' gömb csekélyebb sebessége által a' seb egyszersmind jobban megszakadoz, 's meg zúzódik. Ezen környiilményekhöz képest a' seb idoma is különbözik, a' mennyiben a' gömb serényebb sebességekor inkább a' vágott és szúrott sebekhöz hasonló , a' fáradt gömbök pedig nagyobb zuzódást, szakadást, vér aláömlést 'stb. okoznak. -— Többnyire mégis a' lő sebekkel mindig a'sértett résznek, vagy az egésztestnek megrázódása történik nagyobb vagy kisebb fokban, főkép ha a' gömb csontra talál, vagy ha a' sérelem valamelly fontos belrészhöz közel történik. >— A' rázódás tüneményei közé a' sértett rész, vagy egész test kisbedett érzékenysége, vagy tökéletes tompasága, ájulás , rezketés , hideg izzadozás , hányás, szédülés kis érverés, 'stb. számítatnak. — A' lősebeknél későbben megjelenő tünemények ezek: erős gyuladás és daganat, láz, fene, idegtünemények, és szapora genyedés. 297. S. A' lősebek iránya szerfölött különbözik, és a' gömb sebességétül, a' tekeérte rész különböző tömötségétül, és ellenállásától függ. A' seb menetelét kivül többnyire bizonyos sötét esik jeleli , vagy a' lőcsatorna mentében tett tapintás alatt abban valamelly pöfögő recsegést lehet észrevenni. A' tapasztalás azt tamtjar^nogy a' gömbök nem csak különböző üregeink falainak domború oldalát kerülhetik meg, hanem hogy azoknak homorú oldalát is széltiben megjárhatják. 298. S. A' lősebeknél átalában következő sérelembeli állapotokat lehet megkülönböztetni. 1.) A' gömb nem hat be, a' mélyebben fekvő részeket mégis megsérti, úgy hogy izmok, és egyebb lágy részek szétroncsolva, és magok a' csontok öszveőrölve lehetnek, a' nélkül hogy a' bőr megvolna sértve(horzslövetek, rázlövetek). Ez vagy azért történili, hogy a' gömbnek behatni nem volt ereje, vagy hogy a'testet igen rézsutan érte. 4)