Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
BEVEZETÉS. XVI telek ösmerete köztök többé nem találtatnék. A' 42-és 13-dik században némelly tudományos intézetek fölállításával emelkedének ugyan a' müvészségek és tudományok, de mivel ezeknek czélja leginkább az egyház szolgáinak müveltetése volt, azért is általok a' sebtudomány csak keveset nyerhetett. A' sebészség később két pápai parancs által a' gyógytudománytól egészen megválasztatott, 's egyszersmind a' papoknak egyházi átok büntetése alatt minden véres műtétei megtiltatott; és csakugyan a' fördészség eredete is ezen időszakhoz esik, mivel az egyházi orvosok borbélyaikat küldözgették kisebb sebészi mütételek végbevitelére. Csak Olasz-országban lehetett ezen időben a' komolyabb munkásságot tapasztalni, hol a' sebeszség is tanultabb gyógyászok kezei közt forgott. 1311-ben Pitard Parizsban a' sebészeket Öszveszedvén, azoknak gyülekezetét állitotta, de az orvosi karral közbe jött tartós czivódás, és a' boncztudomány fölakadt előlépései miatt a' sebészség szük voltában továbbra is meg maradott.'—Csak chauliac-i Guy-val kezdődik egy kedvezőbb időszakasz , melly most a' boncztudományon épült sebészséget jobb jövendővel biztatta. A' sebészség a' 16-dik században a' boncztudománybeli előlépések segedelmével ezen az ösvényen vezéreltetik egy magasabb állópontra Pare, Franco, Fabricius Hildanus, Fabricius ab Aquap end ente, Severinus, és Wisemann által. Tulajdonkép a' 16-dik század második felében kezdődik a' sebészség tündöklő időszakasza. A' számos háborúk , köz kórházaknak felállítása a' tapasztalásnak most tág mezőt nyitnak, és a' párizsi sebészségi academiának alaptétele a' szétszórt erőket öszveszedvén, követést érdemlő köz vetélkedést ébreszt. Francziaországban fénylenek: D ion is. II. Petit, Mar es chal, Gar enge ot, Lafaye, Qvesnay, Morand, Louis, Ledr an, Lecat, Lamotte, Ravaton, Daud, Pouteau, Levret, Sabatier, Desault; Angolországban: Cheselden, Douglass, a' két Monro, Sharp, Cowper, Alanson, Pott, Hawkins, Smellie, és a' két Hunter; Német ^Alföldön .-Albin, Deventer, Camper-, Olaszországban: Mollinelli, Bert randi , Moscatti; Németországban: Heister, Platner,Bilguer,Brambilla,Theden, Richter, Siebold C. és Mursinna. Ezen köz szorgalom által a' sebészség az újabb időkben azon fokra emelkedett, mellyet nem annyira közönségesen, mint inkább az egyes mütételek történetéből lehet megfogni. — A' boncz- és élettudománybau tett elő