Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

140 II. OSZTÁLY. SEBEK. félig tár nyílásaiból, vagy a' s-ejtszövetből hegedékeny nyirk izzad melly raeghegedvén, benne fejlődenek ki az egyesitő edények. — A' hirtelen egyesülés az emlitett szerzők állítása szerint még akkor is megtörténik, midőn a' részek a' közikbe kiöntődött vér miatt közvetetlen egymással nem én'ilhetnek , a' mennyiben a' vérnek fö­lösleges része fölszivafcatván , a' dagadás süllyed, és az új edények, a' hegedékeny uyirk, és a' köröskörül fekvő részekből a' föl nem szívott vérbe terjeszkednek , a' vér vörös részei pedig fölszívatnak. 4 Eleintén a' hírtelen egyesülésnél a' két sebfölületen egy egy réteg hegedékeny nyirk, ezek közt pedig két, ollykor ezekhöz egy középső járulván három vérből lett rétegek találtatnak. — Meckel (idéz. m. 64. 1.) a' csonttörés egyesülését is ekként véli véghez menni , a' mennyiben itten js a' kiöntődött vér tenné az egyesülés alapját, annak vörös része fölszivattatnék , az egyebb rész pedig kocsonyává lenne. Meckel még is azt adja ezekhez, hogy az edények is lát­szanak az egyesítést elősegíteni, a' mennyiben, úgy mond ő, zsongjok elváltozván, magokból hegesztő szert izzadnak. — Ezen vélemény a' hirtelen egyesülés felöl a' tapasztalással meg nem egyez , melly azt mutatja, hogy a' seb falai közt támadt vérréteg a' seb fólíiletcinek hirtelen egyesülésöket gátolja, és ha bár, a' mi ollykor megtörté­nik, a' vérből egy vékony réteg visszamarad is, melly által az ösz— veforrás nem épen gátoltatik, ezen esetben mégis az öszveforrás előbb nem történik , még a' vér föl nem pzívatik , és még efcle se­beknek szélei, mcllyekben vér foglaltatik , hegedékeny nyirkból álló réteggel egyenlően be nem huzatik. A' sebszélek közt lévő vér min­denkor csak tetszetős kötszere az egyesülésnek, melly csak rövid ideig tart. Ollykor a' seb szélei közé öntődött vér gyuladás közben kiizzadó hegedékeny nyirkból készült réteggel bevonatik ugyan, és ettőí némellykor csak bajosan különböztethetik meg , de az egye­sülés ezen esetben is csak akkor történik meg, midőn már a' vér a' sebből vagy kitaszítatotf. , vagy fölszívatott. — Hogy a' hegedé­keny nyirk , midőn már a' vér vörös részei fölszivattak magasz­talt edénytehetség nélkül az egyesítést telyesithesse, azt ugyan alig lehet elhinni. Azon hegedékeny nedv , melly a' sebek egyesülését eszközli, nem ollyan, mint a' hogy kering, hanem azon gyuladásnak terménye, melly lefolyásának mindenik időszakaszában az egye­sülést bizonyos fokban követi. — Hogy a' vér maga magában az egyesítést nem tellyesilheti, ezt azon tünemények bizonyítják, mel­lyeket mi a' véres érömlenyeknél az üregekben, főkép az altestben tapasztalunk. Ugyan efféléket vethetünk a' törött csontok magasz­talt edénytehetség nélkül való egyesülése ellen is, mit Dzondi (Lehrbuch der Chirurgie 209. <50 is megengedett. A' veszett részek tulajdon viszatermődése minden magasabb rendű állati életmüségben csak a' sejtszövet képződésében áll ; melly által a' csontok a' villósavas mészag letételével részenkint ismét helyre pótoltathatnak. Az egyebb részek öszvefüggésének megbon­tása azonban csak sejtszövetes közállománnyal töltetik ki, melly merő, rostos alkotást vesz ugyan magára, de a' veszett vagy vált résznek életmiivezetségét soha sem érheti el, Csak az ideg­állomány viszatermődéséröl különböznek még a' vélemények, mint alább látandjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom