Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMÜVEKBEN. 127 vagy kínahéj főzete, 's több efféle befecskendezések által , vagy

r mint Rust tanácsolja az által, hogy szúrcsap , és füles kutasz segedelmével az egész izülésen keresztül genyszalagot azon okból hiízzunk, hogy ez néhány napokig bent maradván, a' mélységben is a' gyuladásnak nevezetesebb fokát támaszthassuk. II. Á' válliziilésben V

ällf ydalom, vagy vdllzsdba (Omalgia) vállizkór, (Onarthrocace) 214. S. Ezen betegség azon három időszakaszokat járja meg, melly eket a' csíp fáj dalom. A' fájdalom , melly eleintén állandóbb tünemény mint a' csipzsábánál, az iziilésnek majd ezen, majd azon részén, mint szaggató, bökködő, egész a' könyökig lövellő érzés mutatkozik; és főkép a' hónalytól mellfelé ujjal alkalmazott nyomásra tapasztaltatik. A' kar csekély mozgások után elfárad. A' vállon semmi beteges tünemény nem tapasztaltatik. A' fájdalmak bizonyos idő múlva, főkép éjjelenkint öregbednek. A' kar érzékenysége , és erotelensége nagyra nő. 215. S. Lassanként a' kar a' könyökizülésnél meghajlik, a' testtől eláll, minden mozgása fájdalmassá válik, elpetyhüdik, és kiaszik. A' vállüreg alább esik, gömbölyűs idomát elveszti; a' hónalyredők szinte alábbra szállanak, és közöttök a' fölkar izfejét vesszük észre, a' hónaly telibb. A" beteg kar az egésségeshöz képest hosszabbnak látszik. A' különbözőleg mutatkozó nehezedésekhöz gyakorta lázmozgalmak kapcsolkodnak. 216. SMidőn az izfej izgödrét odahagyja, akkor a' vállnak domború idoma egészen eltűnik, a' vállcsúcs kidudorodik, az alátolódott izfejeta' hónalyban tapasztalhatni, melly lassanként a' vállperecz felé halad, mi által a' kar egy kissé megrövidedik, hátfelé igyekszik, mozgásai pedig meggátoltatnak. Itten is mint a' csipfájdalomnál genygyülések szármoznak , mellyek végre fölfakadván , sipolyos mene-