Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMÜVEKBEN. 115 j. M. B EIS I CH , theoretisch-praktische Abhandlung über die Coxal­gie oder das sogenannte freiwillige Hinken. Prag 1824. 8. C. WENZEL , über die Krankheiten am Rückgrathe. Bamberg 1824. Mit 8 Kupfertafeln. Folio. MARGOT, Mémoire sur les tumeurs blanches des articulations recu­eilli ä 1' hopital de la Pitié dans les Salles de Mr. LISFRANC ; in Archives générales de Médécine. Mai 1826. J. SCOTT , Surgical observations on the treatement of chronic in­flammtion in various structures , particularly as exemplified in the diseases of joints. London 1828. M. JAEGER, die Entzündung der Wirbelbeine, ihre Arten und ihr Ausgangin Knochenfrass und Congestionsabscess. Erlangen 1831. 8. 184. S. Azon különböző részek, mellyek az izüléseket ké­pelik, egymás közt a' legszorosabb öszveköttetésben álla­nak ; azért egyik rész megbetegedtével a' bajból mind an­nyian részesülnek. Ezen részekhöz tartoznak az izszá­lagok, az iznedvhártya, az izporcz, és a' csontok szi­vacsos végei. Ezen képeletek közül a' gyuladás mint eredeti baj mindenikben kifejlődhetik, a' többivel közöl­tethetik , és különbféle életmüves változásokat okozhat, mellyek izszivacs (fungus articulorum), fehér izdaga­nat (tumor albus articulorum), belokbiú. származó ön­kényt es ficzamodás (luxationes spontaneae) neve alatt ösmeretesek. 185. g. A' foglalványlob majd helyben-támadt, majd kór­jeles; lefolyására nézve pedig majd forró, majd idült baj. Okai: külső erőszakok, meghűlés, közönséges beteg­ségek, mellyek majd magok magokban, majd helybeli ártalmak előre járt behatása után szerzik a' foglal ván} r­nak baját, u. m. a' görvély, köszvény, csúz, bujasenyv, bőrbetegségek, kóráttételek, a'szokott elválasztások föl­akadása, 'stb. Annak oka, hogy az említett ártalmak majd a' lágy, majd a' merő részekben kezdik beteges fo­ganataikat kifejteni, azon különbféle viszonyban látszik Lenni, mellyben a' közönséges és helybeli okok a' beteg­ség eredetéhóz állanak. A. iznedvhártya gyuladása (Iznedvhártyalob) 186. S. Az iznedvhártyának gyuladása, (Inflammatio mem­branae synovialis) vagy mint eredeti baj tűnik föl. vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom