Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

2 18. Az éptannak, valamint az orvosi tudomány | minden egyebb részeinek talpkövét az élettudomány (Physiologia) teszi, ugy annyira, hogy maga ezen tudomány tárgyának , vagyis az egésségnek meghatározása szintazon, sőtt nagyobb jussal tartoznék az élettudományhoz , mint az éptanhöz ; azonban a jobb rend, és a terepély gyógytudomány egyes ágainak könnyebb előadása meg fölfogása végett azt itt tellyesítjiik , mire ottan a tanulót csak alattomban késziténk elö. — Továbbad , mivel az élettudomány az élet föltételeit, az életerőt és az életmüvezetséget közönségesen előadja , az ezen föltételekről szóló közönséges elveket az emberi test egyes életműveinek működéstire alkalmozván, ezeket környülményesen leírja, sött átalában az ezek végrehajtására szükséges ösztönöket is érinti, ezekből, mondom, az élettudománynak az éptanra való szükséges volta tovább is kitetszik. — Azon okbul, hogy az éptan az egésséges élet megtartására szükséges dolgoknak (Józszertanitmány, Matéria diaetetica) alkalmozatokat (Léitartanitmány , Macrobiotica) oktatja : követközik, hogy az éptanoncznak (Hygieologus) mind a természetrajzra , (Physiographia) mely a többi dolgok közt a józszerek (média diaetetica) leírását is magában foglalja, mind a természettudományra , (Physica) mely ezen szereknek erőbeli tulajdonságaira, és , működéseire , nem külömben mint minden egyebb dolgokéira oktat, nagy szüksége legyen. — |Hogy pedig a mondott tudományokbul az egesség megtartására szedegetett elveknek, melyeknek foglalatja ezen tudomány e6zképi részét teszi, valódi baszna legyen : szükséges, a közönséges életnek módját és szokásait is közelebbről Osmerni, hogy ezeket tudván , az ő helyes vagy helytelen voltokat a magunk, de leginkább a számtalan em-