Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)
16 22. S. Hogy miért nevezzük a leírt alkotmányt szerencsésnek , a mondottakbul kitetszik, mely tehát benünket nem csak egésségessé, hanem boldoggá is képes tenni. Ez az alkotmánynak azon remekképe , s azon zsinórmérték, melyhüz egy mis alkotmány ínkat (constitutio individuális) közelíteni törekednünk kell, melytől minél inkább eltávozunk , egésségünk és boldogságunk annál szorosabb korlátok közé ejtetik. Ezen szerencsés elrendeléstől pedig kétféleképp távozhatunk el: a.) ha szüntelen a kellemes ösztönöket vadászván, a kellemetleneket tökélyesen kerüljük, akkor a kellemes ösztönök ímámossá válnak , az egyebként ímámosak kellemetlenekké lesznek, a másképp kellemetlenek pedig eltürhetetlenekké válnak, és a kórtudománybeli okok közé tesznek átmenetelt; mely a közepszerű alkotmánytól való eltérést finom vagy gyönge alkotmánynak nevezzük. b.) ha pedig szüntelen kellemtelen ösztönöknek va<gyunk kitéve , akkor ugyan sok kellemetlen ösztönök ímámosakká, más ímámosak pedig kellemessé lesznek, de az egyebként kellemesek ellenkező okbul csaknem azt teszik, mit a kellemetlenek az előbbeni esetben, és e teszi a durva vagy eros alkotmányt. 23 5Ámbátor ezen szerencsés alkotmánytól két ellenkező irányban való eltávozásokat ha üszvehasonlítjuk, az utolsónak az előbbeni előtt való méltósága igen kitündököljék : azonban ennek is megvannak a maga rosz oldalai, úgy hogy őtet a szerencsés alkotmány eleibe semmiképp nem tehetjük ; mert:
