Weszprémi István: Magyar országi öt különös elmélkedések. - Pozsony, Wéber, 1795. (S. 0902)
reményiünk - is ; úgy mi e % tekintetben e? mi tzélunkat el-értük: de ha ki magcü- vetiségbol óltsdrólni találná , élötte vagyon az út 9 ám írjon 9 de emberül, többeket hofzfzason , 's jobbakat világoson ; minden kcttfég kívül kedvesen fogjuk tolle venni: ugyan - is mindnyájan kötelesek vagyunk tollúnk ki- telhetőképpen kedves Hazánkat a leg-jobb móddal dífzesíteni. Légyetek jó egéfzjégben , 'j maradjatok - meg áldott tsendes békésféglem Ügy kívánja > Az író.
/