Benkő Sámuel: A fekete epés mértékletnek és az alatt el-rejtezett számtalan tündéres betegségnek....leirása... - Pest, Trattner, 1791.

I. rész. A' fekete epés mértékletnek eredetéről és elő-menéséről.

ságúak a' fziv, és a' nagy véredények-is. Nyaka rövid, vaftag, hufos: az agy koponyája nagy, kerékded , eróís, kemény, és kivévén azokat a' helyeket, a' mellyekben az ínas-húíakbé-ereízkednek, vékony: ottan pedig ollyi vaftag, hogy tsomókat, ús hofzfzájos fel-eme kedéíeket formálnak. Agy-veleje igen nagy

5 érzo-inai vaflagok; fogai rövidek, fejérek, fimák és fzorofsan egy-máll: érik , foga húfa, vagy inve kemény és egéíseges. Sok ilyen Ízabáíu tefteket bontottam fel , és az elébb-emlitett anatómiai tapafzraláíokat az igazsággal egéízízen meg egyezni tatáltam. Ezekből többnyire ki tettzik, miért az illyeten keményen és faraearlanul nevekedett fzemélyek, a' mint már fellyebb meg jegyzettem , noha öt érzékenységeik eléggé éleíek , még is igen tompa illetéfsel birnak; és az ő érző inaknak Öfzve foglaláfa nem könnyen ízgatódik-meg? ugyan-is ki állyák a

, fájdalmat , hideget, koplaláft és a' nehéz munkát áímélkodáfra méltó álhatatoísággal, és nagy fáradtságok utánn, hamar meg pihennek. Az illyeten embereknek teftek könnyű, mozgáfok febefs, lehelletek jó , de nehéz terhek el-bírásárá, vagy eröfs ellent-álláira alkalmatlanak. Ha fzintén ebéd utánn ízájjokat ésfogaikatki mofni el-reftellik is még-islehelletjek nem fzagofs, és ámbái^ ritkánn véfznek fejér ruhát magokra, még is tefte sem büdös fe nem tifztátalan. Nem fok-féle de kemény rövid és vefzedelmes nyavalyák alá ízoktak vettetve lenni, mellyek ha fzerentféfen ütnek-ki, tökéletefen meg Ítéltetnek, és