Benkő Sámuel: A fekete epés mértékletnek és az alatt el-rejtezett számtalan tündéres betegségnek....leirása... - Pest, Trattner, 1791.

I. rész. A' fekete epés mértékletnek eredetéről és elő-menéséről.

101 9 Minden fordító karikák között fekvő tar­tományok a' fekete epés bajoktól kölonö­fen mentek. Ennek oka réfz-fzerint az álla­tok orízagából kéfzitendő eledeleknek nem léte, vagy az oda való tartományok húsá­nak foványsága, vagy pedig azértt gyümöl­tsökkel, és a" tifzta plánták favanyuságával való bőven élés, mellyek ezekben az orízá­gokbán bőven teremnek, és a' mellyekkel az ide való Lakofok, az igen heves meleg­nek, és az abból következő erös izzadás­nak miatta bőven és mohon élnek. Ellenben , a' magam tulajdon tapafztalá­faimmal bizonyíthatom azt, hogy a' láb és a" köfzvény, és egy általjában minden fekete epés betegségek, Nagy-Britanniának, és Irrlándiának minden tenger mejjéken fekvő réfzein, továbbá Hollandiában, Flandriában, Normándiában , és Paris várossában , és ki­váltképpen Ruropának minden fó - várofsá­ban a' fo renden lévók között igen közön­séges, mivel az említett helyeknek Lakofai igen puha, egéfségteíen, iííálóban rekefz­tett, és ízabad levegő égre ki-nem mehe­tő ? minden mozgás nélkül addig hizlalt al­les-több köfzvényefeket lehetne találni, e's néha néha ottan a' köfzvény-is meg jelenik. És néha mpánJKínában és Alexandriában a' köfzvény járo­vány betegség volt. Egéfz Török - orfzágban , a' kerefzryenek a' köfzvénytöl, a' mennyire azt a' boldog emlékezetli Fels ép es Ildik Jo'fef Tsáfzámak közben vetéfe által hozzánk jött kerefztyéneknek bizonyos tudosíttá fokból tudom, nem menttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom