Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

MÉSZÁROS CSABA: Posztszocializmus és posztkolonializmus: Szibéria megértésének keretei Európában

bői fakadó társadalmi presztízs által irányított rendszer az, amely lehetővé teszi a változatos gazdálkodási formák egymás mellettiségét az anaabyri tundrán. E három tényező rendszerezi, alakítja ki a tulajdonhoz való viszony formáit, amelyeket kifelé az etnikus identitással, befelé pedig a társadalmi kontroll eszközeivel igyekszik megőrizni, fenntartani a közösség. Aimar Ventsel munkája az elmúlt öt év Szibériára vonatkozó szociálantropológiai kutatásainak sorába könnyen beilleszthető. Módszereiben, fogalomhasználatában és eredményeiben is félreérthetetlenül viseli magán iskolájának jegyeit. Ennek következtében néhány pontatlansága ellenére is lehet tudni, hogy mit fog meglátni Anaabyr és Ürüng Khaia életéből a szerző, ahogyan az is előre látható, hogy milyen következtetéseket von le ezekből az adatokból, ami rendkívül használhatóvá teszi a könyvet, hiszen eredményeit könnyen össze lehet vetni más területeken gyűjtött adatokkal. Ez ugyanakkor a legfőbb kifogásom is a munkával szemben, nem lehet ugyanis érezni, hogy milyen téren hoz váratlan, izgalmas eredményeket, kifejezetten az önálló terepmunka és elemzés alatt kiérlelt, sajátos módszereket a kötet. Valahogy az a különös érzésem támadt többször is az olvasása közben, hogy a szerző saját kutatói előfeltevéseit csak kis mértékben változtatta meg a terepmunka. Számomra a kötet legerősebb részei, éppen emiatt, azok a fejezetek, ahol a szerző egyes fogalmak, előfeltevések használhatóságát kérdőjelezi meg. Hogy a szerző mennyire kötődik saját előzetes fogalmi apparátusához, különösen az anyag megértésének azon mozzanatában jelentkezik, amikor az orosz állam kolonizációs törekvéseinek a határát a szovjet rendszer kialakulásánál húzza meg, onnan kezdve kizárólag a szocializmuskutatás eredményeire támaszkodva. Kérdéses azonban, hogy a szovjet és a föderatív orosz állam szibériai szerepvállalásának problémája, illetve a tundraiaknak az államon belüli pozíciója és esélyei kizárólag a szocializmus- és posztszocializmus-kutatások keretében értelmezhetők-e? Én azt gondolom, hogy nem. JEGYZETEK I. A továbbiakban a nemzetközi antropológiai kutatások szóhasználatának megfelelően a szaha p2 önelnevezést fogom használni a magyarországi néprajzi-antropológiai szakirodalomban ismer"7 tebb és bevett jakut népnév helyett. £ 2. Erről a kutatásáról külön cikket jelentetett meg a szerző. Ventsel 2004. £L 3. Ezt az utazást a szerző is megemlíti könyvében, mint egyikét annak a két „field trip"-nek, amely Q kiegészítette terepmunkáját. 4. A Szovjetunió néprajz- és folklórkutatóinak és kutatási témáinak eltávolodása a terepmunkától p-g egészen más okokkal magyarázható, mint külföldi kollégáiké. Erre e helyt nincs lehetőség kijja™ térni, lásd Slezkine 1994 és Humphrey 1984. 5. Jack Goody több könyvében is kísérletet tesz arra, hogy a rokoni viszonyokat (különös tekintettel a menyasszonyváltságra és a hozományra) eurázsiai keretek közt, Írországtól Dél-Kínáig bezáróan egységes szemlélet által vezettetve vizsgálja. 6. Anderson (2000) kutatása Aimar Ventsel kutatási területétől délnyugatra, a Khantaikához tartozó erdős tundrán végzett réntartók és vadászok, valamint a falu lakosai közt, dolgán és evenki közegben végzett terepmunkán alapul. Ssorin-Chaikov (2003) pedig Katongában az előző helyszíntől még délebbre, de szintén a faluban, valamint a falu körül tevékenykedő réntartó