Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

MURÁNYI VERONIKA: „Beledobják azokat a flakonokat, s itt, a Tatros partján billegteti a szél." Hulladékkezelés Gyimesközéplokon a 21. század elején

MURÁNYI VERONIKA „Beledobják azokat a flakonokat, s itt, a Tatros partján billegteti a szél." Hulladékkezelés Gyimesközéplokon a 21. század elején A tanulmány a gyimesközéploki hulladékkezelés jelenkori gyakorlatát kívánja be­mutatni, különös tekintettel a rendszerváltozás óta bekövetkezett változásokra. Az írás a 2002 és 2006 között végzett terepmunkákra támaszkodik. A vizsgálat során az egyik elsődleges szempont volt, hogy láthatóvá váljék, hogyan ötvöződnek a hagyományos kultúra és a nyugati fogyasztói civilizáció elemei - a „nyugati kultú­rát" mintának tekintő, mégis attól eltérő, helyi változatokat hozva létre. így írható le nemcsak az új tárgypopulációk beillesztése a mindennapi életbe, hanem hasz­nálatuk záró mozzanataként eltávolításuk is a közvetlen lakótérből. Ekkor ugyanis a hulladékok kezelésére, azok megváltozott összetételének ellenére, a régóta be­vett, hagyományos eljárásokat veszik elő. Gyimes kultúrája a legutóbbi időkig megőrizte régies vonásait-értelmiségi körök dis­kurzusaiban mint az archaikus népi kultúra egyik utolsó bástyája szerepel, amely, ha lehet, még érintetlenebb, mint Erdély. Az idelátogatók úgy érezhetik, hogy élő múze­umba érkeztek, ám ha egy pár órás látogatásnál több időt töltenek itt, nyilvánvalóvá válik, hogy az elzártság és archaizmus csupán illúzió. A gyimesi emberek a nyugati fogyasz­tói civilizáció megjelenésétől fogva ellentétes hatások erőterében alakítják cselekvési min­táikat. Egyrészt hat még rájuk hagyományos kultúrájuk többnyire közösség- és köteles­ségcentrikus, fogyasztáskorlátozó szemlélete és morálja. Másrészt befolyásolja már őket a fogyasztói civilizáció nyugatról besugárzó üzenete, az „önmegvalósítás" programjá­nak többnyire torz és hiányos változata - amelyet anyagi s egyéb eszközök hiányában többnyire csak a virtuális önmegvalósítás egy-két szimbolikus gesztusával, pótcselekvés szintjén tudnak megvalósítani. (Hankiss 2000:165) Ez utóbbi jelenséggel is magyaráz­ható, hogy a jóléti társadalom mintáinak átvétele a fogyasztás tényleges színvonalát meghaladó mértékben vezetett a hulladékok mennyiségének növekedéséhez (amely a szervezett hulladékszállítás hiányában látványos módon jelenik meg - a közterülete­ken, főként a patakmedrekben felhalmozódva). Gyimesben a hulladékok mennyiségi és minőségi átalakulása szorosan kötődik a ház­tartások egész tárgykészletének átalakulásához. A „nyugati társadalmak" állandóan pi­acot kereső termékei a rendszerváltozás után hamarosan ide is elértek. A tárgyakkal egy időben érkezett egy mindig vágyott, de el nem érhető, „jobb és könnyebb" életmód ígé­rete. Az életmódváltáshoz a minták és célok egy részét a gyimesiek készen kapják a té­véből, a rádióból, a külföldre ingázók elbeszéléseiből vagy a szomszédtól, „akinek már

Next

/
Oldalképek
Tartalom