Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)
JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón
koránt sincs tehát mindig egyensúlyban. E vállalkozásban azonban nem csak a konkrét fizikai munkával eltöltött idő számít - gondoljunk például Tamás fokozott szellemi hozzájárulására. Az asszonyok részvétele a pesti piacolás esetében is eltérő. A Deák családban többnemzedéknyi tendencia, hogy „nem nagyon engedjük a fiúkat egyedül, mert balesetveszélyes". Tamás azonban szeret egyedül menni, mert útközben „rendezi a gondolatait". Mivel azonban az egyik alkalommal vezetés közben annyira elaludt, hogy még álmodott is, Andrea pár hét óta, ha teheti, elkíséri a férjét. Ilyen esetekben Ildikó megy át hozzájuk a gyerekeket lefektetni, sőt, náluk is alszik, s a nagyobb gyereket ő indítja másnap reggel iskolába. Amikor János megy a pesti piacra, ami mostanában ritkán fordul elő, mivel egy ideje Tamás vállalta magára a piacra járást - talán azért is, hogy feleségének a gazdaságban való korlátozottabb részvételét ellensúlyozza -, akkor Ildikó minden esetben a férjével megy. Hozzá kell tenni, hogy amikor az ő gyerekeik voltak kicsik, akkor szüleik vitték föl az ő árujukat is, s csak később lettek ők ketten a család piacosai, egészen a legutóbbi évekig. Ebben a családban a fiatalabbak mindig belátásra számíthattak, s ez ma is így van. Most az idősebb testvérek azok, akik már-már szülői gondoskodással fordulnak a fiatalabb családtagok felé. Andrea városi lány, némettanár. Hatodik éve van gyesen két kisgyermekükkel. Most másodképzésen vesz részt, s a következő évben szeretne visszatérni tanári munkájához. János úgy gondolja, hogy akkor a két család között megbillenő munkaerő-egyensúlyt egy Tamásék költségére felveendő plusz alkalmazottal állítják majd helyre. Valóban, jelenlegi kisgyermekes helyzetéből és tanári ambícióiból következőleg is Andrea e családi gazdaság leginkább „kiváltható" tagja. Láthatjuk, hogy már két család közötti együttműködés esetében is komoly alkalmazkodási képesség szükséges ahhoz, hogy mindenki megtalálja az adott állapotának - például terhesség, továbbképzésre járás -, valamint képességeinek a leginkább megfelelő szerepet. Tamás felesége, Andrea a legutóbbi években „kíméleti" időszakot élvezett, mivel két gyermeke nem sokkal közös vállalkozásuk kezdetén született. A több család összefogásából létrejött mezőgazdasági vállalkozások esetében a befektetett munka értéke sohasem pontosan egyenlő, valamelyik fél mindig „jobban húz". Nehezen is mérhetők össze az egyes családtagok által végzett munkatípusok, de az elosztást valamilyen szinten mégis ki kell egyensúlyozni ahhoz, hogy ne menjen el a kedvük az együttműködéstől. A Deák fivérek nemcsak azért nem tudták beilleszteni harmadik családként húguk gazdaságát, mert azok később kezdtek gazdálkodni, hanem azért sem, mert szerintük három család már nem tud egymáshoz alkalmazkodni. A két fiútestvér családjának közös gazdálkodása is állandó szervezést és sok alkalmazkodást, rugalmasságot és nagyvonalúságot kíván. Szükség van az állandó szervezésre azért is, mert minden évben mást vagy többet termelnek, az idén például kétszer annyi epret ültettek, mint előző évben. Mindez nem jelenti, hogy vizsgált családunk esetében ne lennének viták, sőt, folyamatosan komoly kompromisszumok meghozatalára van szükség. Erre eddig még mindigképesek voltak, mindenekelőtt Tamásnak és Ildikónak, a vállalkozás két leginkább kompromisszumképes tagjának köszönhetően. Ideális, ha férfi és női oldalról is van ilyen személyiség egy vállalkozásban, mert mindegyikük áthidaló képességére más és más területen van szükség: Tamáséra a gazdaság fejlesztése, illetve János tűrőképessége közötti egyen-