Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

fontosnak, ez pedig az új technológiai lehetőségek állandó kutatása a piac kihívásaira adott válaszként, illetve a meglévő lehetőségek maximális kihasználása. Ezek a felhasználással kapcsolatos stratégiák közelebbről nézve sok olyan megoldást mutatnak, amelyek a vizsgált kistérség, jelen esetben a Homokhátság, azon belül Zsombó, azon belül egy család öröklődő gazdasági kultúrája által sok tekintetben meghatározottak.

32 Ezzel együtt is viszonylag nagy az a játéktér, ahol az egyéni ismereteknek, képzelőerőnek, dönteni tudásnak, egyszóval a tehetségnek el nem hanyagolható szerepe van

33 az említett tőketípusok megszerzésében, hasznosításában. A Deák testvérek gazdaságának technológiai szintjét alapvetően határozza meg szokatlanul nagy mennyiségű szellemi-információs tőkéjük, amely elsősorban Tamás közvetítésével árad vállalkozásukba. Ő Zsombó korábbi falugazdászaként nemcsak sok információhoz jutott, de megismerte a hozzájutás csatornáit, a felhasználás technikáit is. Országosan ismeri azokat a gazdákat, akikre érdemes odafigyelni, kapcsolatot tart velük, s használja eredményeiket. „Aki igazán keresi a jövőt, azt lehet ismerni, kevés van ilyen. A többség kényelmes, nem agyai" - mondja. Egészen új dimenziót jelentenek a családi gazdaság színvonalát tekintve Tamás nemzetközi szakmai és piaci ismeretei, valamint kapcsolati tőkéje. Olasz barátai - jó barátja például az egyik olasz nagyváros gyümölcspiacának fiatal igazgatója - próbálnak tanácsokat adni annak a résnek a megtalálásához, ahol a magyar áruval a nemzetközi piacra be lehetne törni. Külföldről hozott újításai sikeresnek bizonyulnak, a falu figyelemmel kíséri azokat, és sokan kérnek tőle szemzőhajtást. A kérések eleinte morális dilemmát okoztak neki, hiszen egy-egy új információ igen sok pénzbe kerül vállalkozásuknak. Végül keresztény meggyőződését követve úgy dönt, hogy „a boldogulás nem ettől a kuporgatástól függ", s teret ad mások kérésének. A „külföldi tanulmányút" egyébként ma már nemcsak Tamás információgyűjtési technikájának a része, a faluból egyre többen utaznak nyugatra ugyanezzel a céllal. A gazdaság korszerűsítése olyan nagyságrendű összegeket kíván, ami önerőből nem oldható meg. Tamásnak az átlagosnál lényegesen nagyobb információs tőkéjéhez komoly adminisztrációs tudástőke is társul: a lehetőségek felkutatása és a pályázati figyelés mellett a sikeres pályázatírás képessége. Épp ez az, amivel zsombói gazdatársai nemigen rendelkeznek. Az ő vállalkozásában ugyanakkor a szakmai tudáson kívül az ebben való jártasság a technológiai szint állandó emelésének másik fontos feltétele. Ennek a tőketípusnak a fontosságát mutatja, hogy nekik pályázat segítségével már az 1990-es évek közepén kiváló minőségű traktorjuk volt. így a többi zsombói gazdával ellentétben nem motoros kocsival kezdték gazdálkodásukat, amelynek nemcsak kicsi a hatékonysága, de „hol itt, hol ott döglött be", hanem rögtön egy erős traktorral. Ez hihetetlenül nagy indulási előnyt jelentett. Az a Ford traktor már akkor 4 millió forintba került, így csakis pályázat segítségével lehetett hozzájutni. Rengeteg szakmai tudás, tehát szellemi tőke van minden ültetvényük sikere mögött, nem kisebb súllyal és fontossággal, mint maga az anyagi ráfordítás. A faluban mások is élnek az állami támogatás adta lehetőséggel,

34 egy kifejezetten pályázat készítésére specializálódott szegedi tanárembertől rendelve meg e szolgáltatást. Az ő munkája azonban drága, s ha nem nyer a kért pályázat, sokan ki is iktatják ezt a lehetőséget eszköztárukból. Legtöbben pedig a pályázatírás magas ára miatt eleve igénybe sem veszik.