Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

egyik a Balaton mellett, a másik Heves megyében lakik - jut hozzá e GF alanynak nevezett csemetefához. Ekkor már rajta kívül Zsombóról más nem rendel ilyet. Földeket kárpótlási jegyből vesznek. Tamás részarányból is vesz egy többhektárnyi területet, közösen egyik unokatestvérével, aki egyébként ma Zsombó legnagyobb mezőgazdasági vállalkozója. Ezt a 9 hektárnyi területet csak az unokatestvérrel összefogva tudják megvenni, azután egymás között elfelezik. Ezen a 4 és fél hektáros területen kezd zöldségtermesztésbe a két testvér, miután előbb víztározót építenek ide. Húgáék, jó taktikai érzékkel, később majd ennek a földnek a szomszédságában vesznek meg egy területet, amikor erre lehetőség nyílik. János és Tamás e földterületen kívül egy többhektáros gyümölcsöst is megvásárolnak. Ekkor összesen I I hektáron termelnek barackot, s a Tamás által vett 4 és fél hektáros területen másfél hektár eper, illetve az utánaültetett paprika mellett krumplit és sárgadinnyét termesztenek. Valójában egyelőre mintegy 7 hektárt használnak itt, beszámítva az unokatestvér által még nem művelt területeket: „Mihelyt ő terjeszkedik, megyünk tovább." A krumpli ráfizetéses, ezért egy éve felhagytak a termesztésével, s még saját szükségletüket sem termelik meg belőle. Jó barátaiktól sárgarépáért cserébe szerzik be a szükséges mennyiséget, tehát korántsem törekszenek önellátásra. A krumpli helyét jelenleg pihentetik. Helyette is, jelenleg mintegy 4 hektáron, sárgarépát ültetnek. Ezt „téli pénz"-nek találják ki, továbbá azért is, hogy erdélyi alkalmazottaiknak folyamatosan legyen a munkájuk egészen hazamenetelükig, december elsejéig. Ildikó javasolja, hogy kevesebbfélét termeljenek nagyobb területeken. Jelenleg két nagy tömbben lévő földterületen gazdálkodnak. A kutatás lezárását követő évben, 2006 telén azt újságolják, hogy „rengeteg répamagot vettünk". Bizonytalanok azonban, hogy jól döntöttek-e, mert most az EU- csatlakozás után válságba került őszibarack-termelés miatt a faluban sok gazda áll rá a répatermesztésre. A két testvér gazdasági mentalitása Jánosban sok van az apját is jellemző, önmagát nem kímélő paraszti mentalitásából: „A sok és sűrű munkát szereti." Csak magában bízik, „mindent ő maga szeretne csinálni" - mondja róla öccse. Magát a munkavégzést szereti, „még dolgozzunk - ez a hozzáállása". Tamásban már semmi nincs ebből, az ő hajtóereje a kíváncsiság. Szinte lekicsinylően beszél azokról a falubeli gazdákról, akiknél a munkaintenzitás növelése azt jelenti, hogy „beteszi az indigót", vagyis ugyanazt csinálja, csak még hosszabb időben. Az ő személyében egy „modern vállalkozót"

24 ismerhetünk meg. A két testvér tűz és víz, de adottságaik nagyobb részben szerencsésen egészítik ki egymást. A köztük lévő különbség jelenti azonban személyi vonatkozásban e vállalkozás egyik fő bizonytalansági faktorát. Tamás így jellemzi bátyját: „O abszolút biztonsági játékos, nem szeret variálni. Az agyi beállítottsága más, ő horizontálisan gondolkodik, a napi problémákban. Szeret a jól bevált dolgoknál megmaradni." Van Tamásnak olyan újítása, amit János nem tart megfelelőnek ahhoz, hogy nagyobb méretekben megvalósítsák, „csináld valahol", mondja öccsének. Nem ritka, hogy csak bizonyos idő elteltével adja hozzájárulását egy addig jól bevált technológia lecseréléshez. Saját magát Tamás így látja: „Én koncepcióban, rendszerben gondolkodom. A napi