Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Helyzet - Tari János: Archív filmek és új médiumok - konferencia és fesztivál Oxfordban

LINA FRUZZETTl és ÖSTÖR ÁKOS - az Amerikai Egyesült Államokban élő antropoló­gusok, India-kutatók. Indiának a nyugat-bengáli tartományában élőpatua festők és éne­kesek körében forgattak, akik hagyományos történeteiket és mindennapi életüket mesélik el kézzel festett tekercseik segítségével. A törzshöz tartozó moszlim nők megalakították a tekercsfestők szövetkezetét. T. J.: Hogyan adták ezt a nagyszerű címet -Singing Pictures (Éneklő képek) - a film­jüknek? L. F.: Egy korábbi filmünk címét - Seed and Earth (Mag és föld) - én adtam, de ezt a címet Ákos találta ki. Ez volt a legkifejezőbb cím. Ö. Á.: Egy igazán ambivalens címet kerestünk, amely egyrészt hozzáad a filmhez, ugyanakkor előre is viszi a történetet. A kép, amely énekel, utal mind a recitáló éneklési módra, az úgynevezett énekbeszédre, mind pedig a festésre. Csak úgy, önmagában ta­lán túl költőinek tűnhetne, ezért kerestünk hozzá egy prózai alcímet is. L. F.: Women Painters ofNaya - Naya festőnői. Ö. Á.: így konkrét, s egyben költői lett a cím, de nem vagyok biztos benne, hogy valóban elég kifejező-e. T. J.: A cím nagyon kifejező, de ez a film egyáltalán nem sorolható az anyagi kultúrát bemutató filmek kategóriájába, hacsak nem az elkészült, festett tekercsekre gondolunk csupán. L. F.: Egyáltalán nem. Nem is értem, hogy miért sorolták a filmet ebbe a kategóriába. A film nem csak látványvilágával beszél önmagáért, hanem a nők tevékenységén keresz­tül a témát néprajzi szemszögből is bemutatja. T. J.: A tekercsek készítésének hagyománya egy ősi tevékenység. Mi is ennek a pon­tos elnevezése? Ö. Á.: A patua, melyet bengáli nyelven „pot"-nak ejtenek. A régmúltban keletke­zett, s a mai napig változik és fejlődik: a Kalkuttában levő Grusada-i Múzeum őriz pár darabot a I 9. század első feléből, a Victoria és Albert Múzeum pedig a századfordulóról. A másik fajta rajzolói hagyomány az egylapos karikatúra. Itt nem a torzított ábrázolás­módra utalok, hanem a kalkuttai élet mindennapi karaktereinek kifejezésére rajzolt for­mában. Ez utóbbi az angol hagyományokban gyökerező és az uralkodó elit által is támo­gatott kifejezési forma volt. A mai festett tekercsek sokban különböznek a 19. századi elődeiktől, de mindmáig felismerhetően mitológiai témákat ábrázolnak. Manapság a ben­gáli elit életstílus-változásának bemutatása helyett oktató és felvilágosító tematika jel­lemzi (például az AIDS terjedésének megakadályozása, a víz fertőtlenítő forralásának szükségessége vagy a nők és a gyermekek ellen irányuló családon belüli erőszak). T. J.: Még politikai témákat is választanak, mint például szeptember I I ? L. F.: 2001. szeptember 12-én kezdtük forgatni a film felvételeit, tehát csupán egyet­len nappal voltunk szeptember 11. után. A helybéliek azt mondták, hogy ne aggódjunk, majd ők vigyáznak ránk, és nem engedik, hogy bárki is bántson minket. Felmerült ben­nünk a kétely, hogy biztosan ez-e a legalkalmasabb időpont a forgatás megkezdéséhez, vagy inkább sietve térjünk haza az Államokba. Nagyon tanácstalanok voltunk, hogy mit tegyünk, mert rendkívül bizonytalan volt a politikai helyzet. Tudtuk, hogy két-három alkalommal úgyis vissza kell még ide térnünk, ezért arra törekedtünk, hogy a helybéliek­kel jó kapcsolatokat alakítsunk ki. Amikor másodjára tértünk vissza, megmutatták a szeptember I I -ről szóló festett tekercseket, legutóbbi látogatásunkkor pedig a cunamit

Next

/
Oldalképek
Tartalom