Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az érzékek tudománya - vagy művészete? Új gondolatok a vizuális antropológiában Anna Grimshaw- Amanda Ravetz: Visualizing anthropology David MacDougall: The corporeal image. Film, ethnography and the senses Csorba Judit Dorottya

elvonatkoztatott személy néz vissza? A rólunk készült fényképeken saját személyes létezésünket vagy egy predesztinált társadalmi szerep tükröződését látjuk? A kérdésekben való elmélyedéshez különösen jó alapul szolgálnak az indiai fotók, ahol az emulzió által rögzített valóság és a festett ideálkép sokszor egymás mellett létezik, mégis a tudat különböző szintjeit képviselik, és élesen megkülönböztetik a társadalmi és az ideális személyt. Az ideálképet ábrázoló, beállított fotográfiákat MacDougall a Mussoorie faluban élő Raja Dass fényképész munkáin keresztül mutatja be, amelyeket a fotográfus fiatal, házasodni készülő férfiakról és nőkről készített. Ezeket a fényképeket a családok a házasság elrendezése céljából küldik egymásnak. A fotónak mint ideálképnek, illetve az emberi test fotográfiákon való színpadias ábrázolásának másik példájaként MacDougall Jean Audema francia fotográfusnak a 20. század elején, az akkori Francia-Kongóban készült fényképeit, képeslapjait elemzi (Staging the Body: The Photography of Jean Audema, I 76-210. p.). A kötet utolsó fejezete továbbgondolja az addigi elemzéseket, és a néprajzi képzelet, az antropológia vizualitása, valamint a vizuális antropológia új elképzeléseinek, irányvonalainak a témakörében fejti ki gondolatait (The Ethnographic Imagination, 21 1-274. p.)Az antropológiai kutatás gondja sohasem a vizualitás iránti érdeklődés hiánya volt, hanem annak feldolgozása, értelmezése. A probléma gyökere valójában az, hogy a korai antropológiai kutatásban és írásokban sokszor láthatatlan maradt maga az egyén mint a kultúra vagy a közösség része. A vizuális antropológiai érdeklődés, mint a látható kulturális jelenségek antropológiája, már viszonylag korán kezdett kialakulni, és több mint százéves útkeresése után MacDougall szerint napjainkban két fő irányba igyekszik bővíteni érdeklődési területét. Egyrészt a kulturális reprezentációnak antropológia tudományával párhuzamos formájaként támogatja azt a gyakorlatot, hogy a különböző közösségek filmen és fényképeken örökítsék meg saját magukat. Másrészt az antropológusok figyelmét kezdik felkelteni a társadalomnak azon kifejezési formái, amelyek részben vagy elsődlegesen vizuális módon hordoznak jelentést. Ilyenek lehetnek például a történeti fotók, a sajtófotók, képregények, képeslapok, testdíszítések, tetoválások, az őslakos képzőművészet, a turizmushoz kapcsolódó művészeti ágak, családi fotók és videofelvételek, gyerekrajzok vagy akár az emberi arckifejezés és gesztikuláció. A vizuális antropológiai kutatások összefoglalásaként, de egyben új lehetőségeinek kereséseként MacDougall egy olyan tanulmánykötetből indul ki, amely elvégezte a kutatási terület körülhatárolását, és ezzel az antropológiában is még inkább elfogadott területté tette a vizuális kutatást (Hockings 1975). Végigtekintve az eddigi főbb irányvonalakat MacDougall arra a következtetésre jut, hogy ha a vizuális antropológia alapjait a semmiből teremtenénk meg, eltekintve a történeti előzményektől, valószínűleg a társadalom vizuális kutatásának egészen új szempontjait és paramétereit határoznánk meg. Az újrafogalmazott vizuális antropológiában három jelentős alapelvet határoz meg. I. Az írott kinyilatkoztató stílus helyett a vizuális média kifejező módszereinek előnyben részesítése. 2. Az antropológiai tudás olyan formáinak létrehozása, amelyek hitelességüket nem a hagyományos tudományos módszerek révén érik el. 3. A társadalmi tapasztalat olyan területeinek feltárása, amely iránt a vizuális média különösen érdeklődhet-vagyis a topográfiai, az időbeli, a testi és a személyes szempontok előtérbe helyezése a kutatásban (271. p.). Utalva a kötet címére, a testnek-vagyis mindennek, ami testet ölthet - a vizsgálata a tárgyi kultúra kutatási területeivel áll kapcsolatban, és össze-