Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az érzékek tudománya - vagy művészete? Új gondolatok a vizuális antropológiában Anna Grimshaw- Amanda Ravetz: Visualizing anthropology David MacDougall: The corporeal image. Film, ethnography and the senses Csorba Judit Dorottya

CSORBA JUDIT DOROTTYA Az érzékek tudománya vagy művészete? Új gondolatok a vizuális antropológiában Anna Grimshaw - Amanda Ravetz: Visualizing anthropology. Bristol, UK: Intellect Books, 2005. 167 p. David MacDougall: The corporeal image. Film, ethnography and the senses. Princeton, USA. - Woodstock, UK: Princeton University Press, 2006. 312 p. A inna Grimshaw és Amanda Ravetz, a Manchesteri Egyetem keretein belül működő Granada Centre for Visual Anthropology két oktatójának közös munkája során született meg a kötet. Az 1980-as évek végén történt alapítása óta a Granada Centre úgy a vizuális antropológia elméletének, mint az antropológiai filmezésnek is kiemelkedő műhelye. A Granada Centre diákjai és munkatársai az antropológia vizuális megjelenítésén és formanyelvének továbbfejlesztésén dolgoztak, mégis nehéz volt elszakadniuk az írott antropológia által szabott korlátoktól. Bár a kép antropológiája és a képekben kifejezett antropológia közti megosztottság a vizuális antropológiai kutatás sajátja, a kötet megalkotásával a szerzők célja mégis a két terület hatékonyabb összekapcsolása volt. A kötet szerkesztői munkájuk során limitáltnak érezték azokat a vizuális eszközöket, mint például a dokumentumfilm vagy a fénykép, amelyek rendelkezésre állnak a mai antropológiai kutatás számára. A vizuális antropológia mint a vizuális kultúra és az antropológiai képrögzítés tudománya számára a további lehetőségeket az antropológia és a művészet által közösen lefedett terület felé kezdték keresni. Mind az elméleti, mind a gyakorlati kísérletek a vizuális antropológia érdeklődési te^2 rületének és ábrázolásmódjának újragondolására a megfigyelő módszerű filmezésből {observational cinema) mint az antropológiai filmezés leginkább elterjedt formájából • indultak ki. Az antropológia vizualizálása, ahogy a szerzők munkájuk lényegét jellemJ3 zik, kettős céllal rendelkezik. Egyrészt kiterjeszti az etnográfiai kutatás körét a csak ~S diszkurzív, leíró és kifejtő módon megismerhető emberi tapasztalás megközelítésére, másrészt újabb ismeretelméleti szempontból veti vizsgálat alá a diszkurzív antropológia feltételezéseit. Ezzel az elméleti célkitűzéssel a kötet az antropológusok és a vizuális ábrázolás különböző területein dolgozók együttműködését eredményezte. A művészet és a tudomány határterületén való állandó mozgás érdekes kérdéseket vet fel az antropológia számára, és korántsem eredményezi a klasszikus antropológia intellektuális I 48 összeomlását. Ellenkezőleg: „A művészekkel, írókkal, fotósokkal, filmesekkel való együtt-