Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az észak-európai narratológia folklorisztikai perspektívái Annikki Kaivola-Bregenhoj - Barbro Klein - Ulf Palmenfelt, eds.: Narrating, doing, experiencing. Nordic folkloristic perspectives Gulyás Judit

szerint, hogy a Young-i modellben szereplő három terület közötti határvonal elmosódó, bizonytalan és átjárható. A történetmondás szintje ugyanis (aktív) előadóra és (passzív) közönségre osztja a résztvevőket, a társalgás szintje viszont előfeltételezi az informalitást és az egyenlőséget, vagyis azt, hogy a beszélgetésben a résztvevők mindegyikére sor kerül, kölcsönös megszólalási alkalommal. Palmenfelt a továbbiakban azt mutatja be, hogy az elbeszélő interjúalany milyen módon próbálja meg ellensúlyozni a beszélgető felek között beállt egyenlőtlenséget, egyensúlyvesztést. Palmenfelt úgy érvel, hogy az incidens után feltűnően érzelemmentesen, visszafogottan kommunikáló interjúalany (mintha elbeszélése közben ezek után már folyamatosan kontrollálná megnyilvánulásait) azzal a két, élettörténetébe illesztett elbeszéléssel állítja vissza az (ekkor már keserű tapasztalatokra épülő) egyensúlyt, hogy egy idő után röviden, feszülten rátér leukémiás unokája és egyik felnőtt lánya halálára. így az interjúkészítő apjának verbálisan egyik fél által sem jelzett öngyilkosságát az interjúalany, az idősebbik férfi unokájának és lányának idő előtti és váratlan halála egyenlítené ki. A ki nem mondott esemény így átjárhatóvá teszi a történet és a történetmondás síkja közötti határokat, és az így fellépő bizonytalan egyensúlyi helyzetben kerül sor a kiegyenlítésre Georg Drakos (Stockholm) tanulmányában (HÍV/AIDS, Narrativity, and Embodiment) arra a klasszikus episztemológiai kérdésre keresi a választ, milyen mértékben nyerhető tudás más emberek tapasztalatairól azáltal, hogy elbeszélésüket és narratíváikat elemezzük, konkrétabban pedig arra, hogy milyen összefüggés mutatkozik meg a testi tapasztalatok, a narráció és a jelentésképzés között a különösen nehéz élethelyzetekről szóló elbeszélésekben. Ehhez Drakos két, interjúkból kibontakozó élettörténet idevágó részeit vizsgálja, abból kiindulva, hogy a betegségek megértéséhez nem csupán laboratóriumi vizsgálatok vagy klinikai megfigyelések útján lehet eljutni, hanem úgy is, ha meghallgatjuk és értelmezzük azt, ahogyan az emberek a maguk betegségtapasztalatáról beszélnek. Azt azonban elöljáróban fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a betegség szociálisan stigmatizált, ami ambivalens viszonyulást vált ki a beteggel interakcióba lépők részéről. Drakos mindkét interjúalanya AIDS-es, egyikőjük egy homoszexuális svéd férfi, másikuk egy heteroszexuális görög nő. A szerző előbb részletesen vizsgálja a betegség jelentését, ahogyan a betegség megjelenése interjúalanyai életében jelentéseket indukált (nemcsak a maguk, hanem családjuk, barátaik, munkatársaik stb. számára). Steve

6 gyermekrehabilitációs intézményben dolgozott betegsége előtt, és miután évek szenvedései múltán állapotát stabilizálni tudták, egy olyan program munkatársa lett, amelynek célja, hogy gyakorlati és emocionális támogatást nyújtson AIDS-es betegekkel érzelmileg közeli kapcsolatban álló emberek számára. Akárcsak Steve elbeszélése, Alkistié is arra a pontra fókuszál, amikor a betegségről tudomást szerzett, illetve ennek feldolgozására. Alkisti narratívájában azonban nem saját maga, hanem rokoni pozíciója az erősebb. Hathónapos gyermeke tüdőgyulladásakor derült ki, hogy fia HIV-pozitív, s így az is, hogy mind Alkisti, mind pedig férje is az. Miután az anya egy idő után úgy látta, a kórházi kezelés nem segít fián, hazavitte és hároméves koráig, haláláig maga gondozta bensőséges szeretetben. Alkisti elbeszélésében a materiális javak és környezete elismerése iránt mindig is fogékony narrátor életének egyértelmű csúcspontját jelentette, amikor fia megszületett, és akkor érkezett a diagnózis, amikor életét beteljesült sikertörténetnek érezte. Alkisti magyarázata szerint az AIDS a maga életére vonatkoztatva nem létezik. Ehelyett az édesanyja életében léte-