Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Rekonstrukciók Czoch Gábor - Fedinec Csilla, szerk.: Az emlékezet konstrukciói. Példák a 19-20. századi magyar és közép-európai történelemből Kasznár Veronika Katalin

zés sikertelenségének okát az emlékezet „fájdalmasságában" látja, abban, hogy kudarcokra kellene emlékezni. Ettől függetlenül a tanulmány zárása kissé kizárólagos. Az emlékezés nehézségeire - assmanni kifejezéssel: a veszélyeztetett emlékezésre (Assmann 1999:220.) - példa Lagzi Gábor tanulmánya a lengyel Keleti Végekről. A Keleti Végeket olyan alakzatnak tekinti, amelyben a nemzeti tudat lehorgonyozhat, és a dicső múlt is felidézhető. Olyan határmenti terület ez, ahol kisebbségben élnek a lengyelek. A tér mítosszá válik: a boldog békeidők, a nemzetiségek problémátlan együttélésének emléke lesz, majd az 1990-es évek elejétől azonosul a posztszovjet területeken élő lengyel kisebbségek problémájával. A mindenkori hatalom is kihasználja a benne rejlő retorikai lehetőségeket. Hogyan is konstruálja meg ez a kötet az emlékezetet mint problémát? Az emlékezet szó számos kontextusban előkerül, így megjelenik többek közt társadalmi emlékezetként, családi emlékezetként, történeti emlékezetként, valamely nemzeti sztereotípia emlékezeteként, hibaként és teherként is. A kötet színvonalas tanulmányokat közöl, s a nézőpontok, vélemények, megközelítések sokféleségét reprezentálja. Érdekes lett volna, ha egy olyan előszót, utószót is beleillesztenek a szerkesztők, amelyben erre a sokféleségre, az interdiszciplináris konferencia eredményeire is reflektálnak. IRODALOM ASSMANN, JAN 1999 A veszélyeztetett emlékezés és a felejtés társadalmi feltételei. In Uő, A kulturális emlékezet, írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. 218-225. Budapest: Atlantisz. HALBWACHS, MAURICE 1971 Az emlékezet társadalmi keretei. In Francia szociológia. Férge Zsuzsa, szerk. 124-132. Budapest: Közgazdasági és Jogi. NORA, PIERRE 1999 Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Aetas (3): 142-157.