Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

PETI LEHEL: Kollektív látomások a moldvai csángó falvakban

meztet egy máskor nem látható nagy csillag, amelyet Trunkban a világháborúk idején, valamint az 1989-es romániai forradalom kitörésekor láttak utoljára: „Másik, mikor mutyitódik [megjelenik] a csillag..., a verekedés. Mikor estendég [esetefelé] így megmutyitódik a nagy csillag, az verekedés. Akkor történik valami. [Milyen verekedés?] Mind most es vót a revolúcióba [forradalom] es... Annak egy csillag, s amikor mutyitódott, mondták. S egyszer há... még nem tött el egy hét, kettő, három, s ... [S maguk látták a csillagot?] Há, láttuk há. Nagy csillag vót. [Még mikor jelenik meg ez a csillag?] Mikor még verekedés lesz. Lehet holnap es, lehet holnapután es, lehet ne legyen! [Még máskor jelent-e meg az a nagy csillag?] Mikor örökké fődingás történik. Hogy megrázza a fődet, akkor nagy jegyre az. Nagy jégy, gyétot nagy jégy [erős jegy]. Hajnali csillag es mutyissa ő, de kicsikén. [A Hajnali csillag hogy mutatja?] Jön egy nagyobb csillag, mind a másikok. Mutyitódik csak ott homályban... Történik valami... fődingások, verekedés vaj valami, gyúlás. [...] Tudják, hogy valami jő a fejünkre. [...] Itt elébb mi helyünkbe valami történik, Isten őrözzön meg egy gyúlástól vaj fődingástól. Mutyissa, abba a hónapba történik valami. [Volt olyan, hogy mind a kettő mutatta?] Történik, há. Csak abba kaptak hírt az emberek, hogy régvei másmódú vót. Megindult a verekedés vaj fődingás. Lezúgtak [összeomlottak] a házak. Nem mindenütt. Más helyeket, hol rosszabbak vótak".

15 A kommunista diktatúra idején a Moldvában működő katolikus egyház nem vállalhatta fel az ideológiai biztonságnyújtás fontos vonatkozásait. Társadalmi funkciója alapján olyan másodlagos ideológiák szolgálatába állt a Moldvában működő oktatási rendszerrel egyetemben, mint például az asszimiláció.

16 Utóbbi adott körülmények között sok vonatkozásban terhelte az amúgy is általános szegénységgel és nyomorral, megélhetési bizonytalansággal küszködő lokális társadalmakat. A vallásosság teológiai irányítása a katolikus egyház részről nemigen haladta meg az intellektualitáson inneni, érzelmileg kondicionált vallásgyakorlatot. A társadalmi biztonságot a szenvedélyes vallásosság és moralitás pótolta. A vallási mezőbe projektált, leegyszerűsített társadalmi státusz-rendszer, amelynek értékskáláján vallási/erkölcsi modelleknek való megfeleltetés alapján helyezhette el magát az egyén, a megbénított közösségi intézményeket helyettesítette, ugyanakkor szimbolikus síkon állította helyre a felborított közösségi hierarchiát, amely a föld államosításával, a kulákosítással totális sérülést szenvedett. A diktatúra idején „minden családban rendszeressé váltak és állandósultak a kilépési gyakorlatok, a lokális és a társadalmi mobilitás hatására a moldvai csángó falvak társadalomszerkezetében két-három évtized alatt olyan gyökeres változások következtek be, melyek alaposan megterhelték az abban részt vevőket" (Pozsony 2005:177). A csángó társadalom ily módon nemcsak az alig működő kollektív gazdaságokkal ill. a gyenge élelmezés következtében kialakult állapotokkal kellett szembenézzen, de a kutatók szerint erre az időszakra tehető a csángó társadalom lassú atomizálódása, szétesése is (vö. Pozsony 2005). A közösségek megosztottságát csak fokozta a diktatúra által működtetett besúgóhálózat, amely újabb feszültségeket termelt a társadalomban, beszűkítette és megterhelte a lokális közösségek tagjainak kapcsolatrendszerét. A feszültségeket sok esetben offenzív mágikus rítusok (például fekete mise) révén kezelték. A közösségi normák ellen szerveződő hatalom helyi beavatkozásai nagy mértékben hozzájárultak a mágikus képzelőerő intenzívebb kultivációjához is.

17 A kommunizmus időszaka a moldvai társadalom számára erős társadalomtörténeti