Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

PÓCSIK ANDREA: Válogatott cigányképek. Cigányábrázolás a magyar játékfilmekben a hatvanas évektől napjainkig

fér kétség. Ezt támasztja alá a film végén elhelyezett, gesztusként értékelhető jelenet, amelyben Szőke meghatódva olvassa az idős férfi búcsúlevelét. Az Országalma című film készítői, a Közgáz Vizuális Brigád tagjai (hasonlóan Szőke Andráshoz) egy sajátos szemléletet és munkamódszert képviselnek a magyar filméletben. A kritikákban „örömfilmezésként" emlegetett metódus lényege - kissé leegyszerűsítve- azt jelenti, hogy az adott művek leginkább barátok, családtagok segítségére támaszkodva készülnek. Ez természetesen részben a támogatottság hiányából ered: hiszen ezek igen kis költségvetésű filmek, és csak részben jelent szándékos különállást. A szemléletbeli különbség, a stáb tagjai közötti másfajta viszony, gyakran a nyersanyaggal való kényszerű takarékosabb bánásmód nemcsak nyomokat hagy a kész filmen, hanem eleve meghatározza elkészítési módját, amint azt a következőkben látni fogjuk. Mielőtt azonban a film elemzésére térnénk, néhány szót kell ejtenünk magáról a forgatás helyszínéről. A kilencvenes években, szinte a rendszerváltással egy időben egy igencsak szerteágazó és sokrétű program keretében társadalomtudósok (főleg szociológusok), pedagógusok, művészek figyelme egy csereháti, romák által lakott kis településre, Csenyétére irányult. A kutatásokról, a kísérletekről számos dokumentum készült, amelyek egy rendkívül érdekes és értékes kezdeményezés sikereiről és kudarcairól tudósítanak.

20 Csenyéte tehát amellett, hogy „kiváló" kutatási terepnek minősült a kisfalusi cigány gettók tanulmányozásához, „a kísérleti ló" szerepét is betöltötte (mint ahogyan egyik „felfedezője", F. Havas Gábor írásában jellemezte).

21 A falu megmentésére irányuló kísérletek több területen (munkahelyteremtés, szociális támogatás, önszerveződés segítése, oktatás) folytak. A legtöbb eredménnyel a csenyétei (alsó tagozatos) iskola beindítása és az ott dolgozó kiváló pedagógusok által kidolgozott reformprogram megvalósítása járt. A Közgáz Vizuális Brigád tagjai két dokumentumfilmet is forgattak a faluról, Csenyétei iskola (I 995) és Csenyétei variációk (I 998-1999) címmel. Mindezeket azért említettük, mert a filmben igen fontos tényező a forgatási helyszín kiválasztása. Csenyéte egyrészt a szegénység tekintetében szélsőséget képvisel, ám a falu „gettósodása", a szegregálódás mértékének növekedése, megjelenési formáinak bővülése a rendszerváltozás óta egyre gyakoribb jelenség. Az Országalma műfaját a szerzők sajátos módon felnőtteknek szóló mesefilmként definiálták. Az igencsak szövevényes történet lényege a magyar többségi és a cigány kisebbségi kultúra egymásra vetítése népmesei elemek segítségével. Két vidéki televíziós £ Csenyétére indul, hogy egy színesnek ígérkező riportanyagot készítsenek a falu lakói7 val; felkutassák a legendás cigány lótolvajról, Csulánóról szóló történeteket. Egy fiatal rï fiút találnak, aki hajlandó eljátszani Csulánó alakját, majd mindhárman börtönbe kerület nek. Itt a börtönigazgató mint „önjelölt Mátyás király" kiengedi őket, visszatérnek hát 2 Csenyétére az új ötlettel. „Igazi" kamerával, fővárosi színészekkel filmet forgatnak arról, ~£o amint az álruhában a szegényekkel vegyülő Mátyás király beleszeret Csulánó lányába, és feleségül veszi. A lakodalom végén azonban egy Mátyás királyról készült fénykép alapján rájönnek, hogy a film elején Csulánót játszó (háttérbe szorított) cigány fiú valójában Mátyás fia lehet. Ö azonban megszökteti a menyasszonyt, ellopja a börtönigazgató autóját, és Budapestre megy. A színészek is elbúcsúznak, a két riporter pedig egyenesen a Buda várába indul, az igazi Mátyás királyhoz. Az erőskezű uralkodó elveszi a leforgatott „hitelrontó" anyagot, és megvereti őket. Hogy mégis fel tudjanak mutatni vala260 mit a bábolnai tévénél, az utcán kérdezgetik a járókelőket három kívánságukról. Itt hal-