Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

ÁRENDÁS ZSUZSA: Kaszt és társadalmi egyenlőség? Vita a 21. századi Indiában

ÁRENDÁS ZSUZSA Kaszt és társadalmi egyenlőség? Vita a 21. századi Indiában Új-Delhi központjának több szimbolikus jelentőséggel bíró pontját tüntető diákok vették birtokukba az elmúlt hónapokban, a helyi média vezető hírei között szerepelt az AIIMS (Ali India Institute of Medical Sciences) medikusainak éhségsztrájkja, delhi neves informatíkusképző intézetének, az I IT (Indian Institute of Technology) diákjainak, valamint India legelismertebb menedzserképző intézetének az MM (Indian Institute of Management) hallgatóinak zajos utcai tüntetései. Transzparenseiken az indiai központi kormány humánerőforrásokért felelős miniszterének, Arjun Singhnek a lemondását követelték, illetve a Singh által újra felvetett rezervációs rendszer életbe léptetése ellen tiltakoztak. A szerző e jelenség társadalmi hátterét igyekszik alaposabban feltárni. I ndia rohamos gazdasági-politikai átalakulását figyelve szinte magától értetődően fogalmazódik meg a kérdés: mi történik a kaszttal, a kasztrendszerrel ebben az új kontextusban? Eltűnőben van, vagy átalakulóban? Az empirikus példák sokasága azt igazolja, hogy az előbbiről semmiképpen nincsen szó, sőt bizonyos értelemben „fellendülő" korszakát éli. A szociológusok többsége egyetért abban, hogy a kaszt - dinamikus társadalmi jelenségként - sokkal inkább átalakulóban van jelenleg. Az ilyen jellegű megállapítások mára szinte közhelynek számítanak, és nem vezetnek el a jelenség magyarázatáig. Azt érdemes tehát inkább megvizsgálni, mik azok a társadalmi átalakulások, amelyek az elmúlt évtizedek Indiájában tapasztalhatók, és továbbra is leírhatók-e a kaszt fogalmával, vagy pedig a társadalmi megosztottság egyéb kategóriáit - ilyen például az osztály (class) - kell-e inkább ehhez segítségül hívni. Ez utóbbira az elmúlt évek indiai szociológiai és nem utolsósorban jogalkotói gyakorlatában, melynek valóságteremtő ereje a gyakorlati példák tanúsága szerint tagadhatatlan, számtalan kísérlet történt. A későbbiekben bemutatott kvótarendszervita is e kérdés elméleti buktatóit és gyakorlati megva- pj lósításának nehézségeit taglalja. 7 Louis Dumont (1981) Homo Hierarchicus című írása az indiai kasztrendszerről meg- ^ adta az elméleti alaphangot, mely máig visszacseng a kaszt körül megfogalmazódó vita- S ban. Függetlenül attól, mennyire értünk egyet a gyarmati rendszer Indiájának hierar- £jg chikus felépítéséről alkotott elképzelésekkel, érdemes a kasztot egy újfajta perspektívából szemlélni. Ez az új megközelítés úgy tekint a kasztra, mint önazonosságot adó, a társadalomban helykijelölő és az önbecsülés elsődleges forrásaként funkcionáló társadalmi kategóriára (Gupta 2004). Ezen utóbbi jellemzők nehezen érthetők meg a kasztrendszer egydimenziós, pusztán hierarchikus feltételezéséből kiindulva. Első lépésként, mint azt Gupta is ajánlja, a kasztot elkülönült identitásként, egyfajta kognitív keretként érdemes kezelni (mely definiálja az én/mi szerepét a rendszerben, és a másokhoz való viszonyulás kialakításában igazít el), majd ebből az elképzelésből tovább építkezve, egy 2 I 3