Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)
Tabló - Diszciplínák között Lovas Kiss Antal: Piaci túlélés - kisüzemi lavírozás Schwarcz Gyöngyi
hogyan is értékelhető e könyv helye a diszciplínák között, hiszen - a jelenre fókuszálva, a társtudományok számos eredményét és megállapítását beépítve - gazdaság és társadalom lehetséges összefonódásairól igyekszik képet adni, ezáltal a kifejlődőben lévő, modern társadalmi változásokkal foglalkozó társadalomnéprajz képviselője a könyv. A terepmunka technikája és a témakezelés felől nézve a kérdést a klasszikus, nem állomásozó néprajzi terepmunka során felgyűlt szinkronikus ismeretanyag kiegészül történeti adatokkal is, ahogy a szociálantropológiai hagyomány ezt megkívánja. A rejtett hatalmi és érdekviszonyok, ezek finom elmozdulásai - vagy, ahogy Hann fogalmaz-, a „nem formális stratégiák" viszont ritkán jelennek meg az elemzésben. A gazdálkodás feltételrendszerének, körülményeinek, megvalósulásának részletes taglalása pedig inkább a klasszikus (nem is annyira társadalom-) néprajzi megközelítéshez rokonítja az írásművet. Amit a recenzens valójában hiányol, az az antropológiai megközelítés- és látásmód erőteljesebb érvényre juttatása, ám ez természetesen pusztán csak „személyes olvasat", „saját etnológia" kérdése. Ettől eltekintve és emellett a könyv értékes kísérlete, lépése a formálódó új társadalom-néprajzi látás- és beszédmódnak. JEGYZETEK 1. A korszakban újra erőre kapó szociográfia inkább csak dokumentálta a látottakat, tapasztaltakat. 2. Márkus ambíciórobbanásnak tulajdonítja, és az utóparaszti életforma konzerválásaként értelmezi a kisüzemi termelés bizonyos szocializmus kori formáit (Márkus I 991). Juhász Pál a század első felében már megindult parasztpolgárosodás folytatásának tekinti a szocialista kistermelést (Juhász 1986-1987). Szelényi a vidék csendes forradalmának aposztrofálva a mezőgazdaság körül zajló folyamatokat a szocialista polgárosodásról mint a társadalomfejlődés (lehetséges) harmadik útjáról beszél, a megszakított polgárosodás elméletébe ágyazva mondandóját (Szelényi 1992). 3. Többek között például C. M. Hann: Tázlár: a Village in Hungary. Cambridge: Cambridge University Press, 1980; Peter D. Bell: Peasants in Socialist Transition. Life in a Collectivised Hungarian Village. Berkeley: University of California Press, 1 984; Sozán Mihály: A határ két oldalán. Párizs: Irodalmi Újság, I 985; Ildikó Vasary: Beyond the Plan: Social Change in a Hungarian Village. Boulder: Westview, 1 987; Martha Lampland: The Object of Labor. Commodification in Socialist Hungary. Chicago-London: University of Chicago Press, I 995; Marida Hollos - Bela C. Maday, eds.: New Hungarian Peasants: An East Central European Experience with Collectivization. New York: ^2 Columbia University Press, 1983. ^3 4- Lovass Kiss Antal (I 964-) A Debreceni Egyetem Néprajz Tanszékének adjunktusa. 5. Ez a fejezet majdnem változatlan formában korábban már megjelent az Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések a magyar vidéken című tanulmánykötetben (Lovas Kiss 2004). 6. Csak néhány, fontosnak tartott műre célozva: Kovács I 998; 2004; Swain J 998; Váradi 1998.
