Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

PÓCSIK ANDREA: Válogatott cigányképek. Cigányábrázolás a magyar játékfilmekben a hatvanas évektől napjainkig

ké válnak. A filmben egymás ellenpólusaiként ábrázolt kultúrák bemutatásánál a mérleg mégiscsak a gazdag, polgári világ felé billen annál az egyszerű oknál fogva, hogy annak szereplőit dinamikusan, fejlődésre képes, egymással kölcsönhatásban álló hősökként, míg a másik oldalt sablonokba merevedett viaszbábuk csoportjaként jellemzi. Érdemes felidéznünk egy kritikát, amelynek leginkább a szóhasználata figyelemre méltó: „[...] majd besétál a képbe a legtitokzatosabb játékos, a hagymáért megvásárolt roma kislány, azegyetlen misztikus személy ebben a mai történetben. Gyermek volna még, Elvira szívesen tartaná a házban mostohalánynak, a mama meg unokának, ám Juli Marcit férfinek és férjnek akarja, elvégre így köttetett az üzlet, így diktálja a cigánytörvény. Ráadásul a három nő közül ő az egyetlen, aki nem önző módon, hanem őszintén, feltételek nélkül és önfeláldozóan szereti Marcit, egyedül a boszorkányos cigánylány az, akitől valódi segítséget és támaszt remélhet." (Báron 2002; kiemelés - P. A) Nyilvánvaló, hogy a szerző is a kislány által képviselt cigány kultúrában rejlő értékekre helyezi a hangsúlyt, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az évszázadok óta használatos kategóriákat, amelyeknek kiterjesztése során alakult ki a cigányok misztikummal, egzotikummal övezett képe. A Kamondi által ütköztetett közegekben más törvények uralkodnak (e tekintetben leginkább Kőszegi EditSitiprinc címú filmjéhez áll közel): a cigány kultúrának tulajdonított szabadság, öntörvényűség, vad érzelmesség az „ösztönén" előtérbe kerülését teszi lehetővé, míg a polgári világ a „felettes én" szabta erkölcsi korlátok meglétére épül. A főhős épp abban a korban van (a serdülőkor végén, a felnőttkor küszöbén), amikor az identitását meghatározó főbb tényezők kialakulhattak, ám elbizonytalanodását a szerző jellegzetes kortünetként ábrázolja. Érzelmi válságát a labilis családi háttér mellett az azzal összefüggő, általánosnak mondható jelenség, az értékek hiánya, az elmagányosodás váltja ki. A kiútkeresés közben adódó váratlan esemény epizódja (a cigány családdal való találkozás a szántóföldön) megszabja a történet további menetét. A jelenet erősen stilizált, szürreálisba hajló ábrázolása olyan elvárást alakítana ki a nézőben, amely alapján a később már „feleségnek megvásárolt" kislány szerepét egyfajta abszurd elemként kezeli, ennek azonban ellentmond a fiúval való további kapcsolata. A kislány későbbi szerepeltetéséről, amelyben cigány származása ugyanúgy hangsúlyt kap, lekerül az idézőjel, a film realistának mondható szövetébe belesimulnak a jellemzésénél felsorakoztatott sablonos jelzők. Az utalások (a patriarchális közösségből eredő minta, miszerint szolgai módon teljesíti házastársi kötelességeit, önfeláldozóan részt vállal férje bűncselekményében, a zabolátlan érzelmi £ kitörések, az analfabetizmus stb.) mind-mind realisztikus motivációval alátámaszthatók, 7 megfelelnek a romákról kialakított képnek, a másság számos kritériumának. A kislány S jellemrajza azonban a történetben betöltött szerepéhez mérten meglehetősen vázlatos S marad, a fiúval s annak anyjával kialakított kapcsolatában alárendelt szerepet játszik, és £>~~ ez épp ellentétes a dramaturgiai célokkal. Azok az elemek, amelyeket a roma kultúrában § rögzült, maradandó értékekként állít szembe a modern társadalmakra jellemző civilizációs válsággal, felszínes ábrázolásuk folytán nem nyernek igazolást.