Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)
AMBRUS JUDIT: „Szegényes környezetben királyi gyermek- ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban
3 1. II. József erre vonatkozó rendeletei nyomán Erdélyben a Gubernium körrendeletet adott ki: „[...] a Lelki Pásztorok akár mitsoda vallásúak legyenek, tsupán tsak a Lélekre tartozó intésekkel és büntetésekkel éljen(e)k, az ollyan büntetésekn(e)k irrogatióját pedig, mellyek vagy pénz fizetésbe, vagy a testnek szenvedésébe állanak, vagy pedig valamely közönséges gyalázattal volnának öszve köttetve, leg terhesebb responsabilitas alatt magokot ne vendicállyák, hanem in Casus, ha a tétéire tartozó büntetések, vagy respective a hütölésen tett intések gyümölcstelenek és haszon nélkül valók volnának, vagy valamely közönséges botránkozás adná elő magát, az Hellységbeli Politicus Tisztviselők jelentsék, és az igazítást onnan várják." (Idézi Szőcsné Gazda 1999:314-315.) 32. Valóban súlyos bűnök esetén azonban az egyházi törvényszék hatásköre véget ért: a világi hatóságok elé kellett utalni a bűnöst (Szőcsné Gazda 1999:313). 33. A katolikus egyház gyakorlatából is ismertek a nyilvános bűnmegvallás példái, de ott ez nem volt olyan általános, mint a református egyházban (Szőcsné Gazda 2001:155). 34. Szőcsné Gazda Enikő orbai széki vizitációs, vizsgálati és falujegyzőkönyveket kutatva mutatott rá, hogy az eklézsiakövetés általában pénzbüntetéssel vagy testi fenyítéssel társult (Szőcsné Gazda 1999:316). 35. „A vistai Helvét hitű Egyháznak a.) az összve esketetteket b.) a szülötteket c.) a megholtakat magában foglaló anya könyve I 785 éven kezdve (Protocollum Ecclesiae Reformatae Vistaiensis)." Kolozsvári Állami Levéltár 250/2 sz. fond, l/l. 15. oldal. 36. A templomi ülőhelyek meghatározott rendjének megsértése. 37. LásdTurai 2004:108. 38. Azaz újra felvétethetnek az egyházi közösségbe. 39. Protocollum Ecclesiae Reformatae Vistaiensis, Kolozsvári Állami Levéltár 250/2 sz. fond, l/l. 15. oldal (vö. Szőcsné Gazda I 999:315). 40. A 18. század végén vezetni kezdett protocollumból annyi derül ki, hogy az 1800-as évek első két évtizedében összesen tizenöten követtek paráznaságért eklézsiát Vistában. Protocollum Ecclesiae Reformatae Vistaiensis, Kolozsvári Állami Levéltár 250/2 sz. fond, l/l. 120. oldal. 41. Ebből a négy korona a lelkészé, a nyolcvan fillér a két tanúé volt. 42. Barabás László siklódi kutatásai során hasonló helyzetet tapasztalt: az egyházi fegyelem szigorodására a közösség az eklézsiakövetés elmulasztásával reagált, tehát a szigor nem közelítő, hanem elidegenítő hatással volt egyház és a közösség viszonyára (Barabás 1994:190). 43. Arra nincs mód, hogy a születéskorlátozás kérdésére részletesen kitérjünk, de annyit megjegyzünk itt, hogy a születési anyakönyvek és a családkönyv adatainak vizsgálata alapján arra következtettünk, hogy Magyarvistában a 19. század végétől, a 20. század elejétől jelentős méreteket ölt a születéskorlátozás, tehát joggal beszélhetünk „egykéző" közösségről. IRODALOM BALOGH BALÁZS - FÜLEMILE ÁGNES 2004 Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen: Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól. Budapest: Akadémiai Kiadó. BARABÁS LÁSZLÓ 1994 Eklézsiakövetés a székely „protestáns szentföldön". In A Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve 2. Keszeg Vilmos és Zakariás Erzsébet, szerk. 180-198. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.
