Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

AMBRUS JUDIT: „Szegényes környezetben királyi gyermek- ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban

össze négy lelkész váltotta egymást a településen, és közülük is hárman csaknem fél évszázadig álltak a vistai gyülekezet élén. I 1. Magyarvistai Református Egyházközség adattára, IX. 57. kötet. A továbbiakban lásd a vadházasok jegyzékét. 12. A Megjegyzés rovatban a párkapcsolat összeállása után történtekkel kapcsolatosan olvashatunk bejegyzéseket - valamelyik fél elhalálozását, a kapcsolat felbomlását és az esetleges újabb kapcsolatra lépést (a jegyzék adott évére és sorszámára való utalással), az adott esetben nem vistai származására vonatkozóan. A kapcsolat felbomlását illetően többnyire csak annak tényét közli a jegyzék, az együttélés időtartamának közlésére csak esetlegesen kerül sor (többnyire olyan esetben, ha a párkapcsolat rövid ideig állt fenn). I 3. A kötet első lapján a következő bejegyzés áll: „A VISTAI REF. EGYHÁZKÖZSÉG múltjára vonatkozó ADATOK és tovább folytatandó FELJEGYZÉSEK. - írni kezdette AZ UR I 929.-ik ESZTENDEJÉBEN Daróczi Ferenc ref. lelkipásztor. 1938-ban legépelte Czira László segédlelkész." 14. A „bandiferkő" a Vistában (erősen endogám jellege, a sok azonos vezetéknév miatt) nagyon elterjedt ragadványnevek egyike. Ezeket a források következetesen kisbetűvel írják, ezt az írásmódot követjük mi is. 15. Az Ormánságban, a Bakony környékén, a Mezőségen, illetve Gyimesben is élt ez a szokás a paraszti gyakorlatban (Jávor 2000:663). 1 6. A családkönyvben a pár neve mellett a lelkészek feltüntették a házasságkötés dátumát, amennyiben azonban arra nem került sor, a vadházasság kezdetét - e tekintetben egyenértékűnek tekintették a kettőt. Az elemzés során magam sem tettem különbséget a két együttélési forma között a pároknak (és családjaiknak) az együttélés (tehát házasság vagy vadházasság) kezdete szerint való rendszerezése során. I 7. Pontosan 61 és 67 százalékuk. I 8. Ugyanekkor volt a népességszám is a legmagasabb. 1 9. Csak utalunk itt arra, hogy ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy korábban nem volt erre példa. A családkönyv adatai az 1850-es évekig terjednek, ám abból kiindulva, hogy azt csak 1883ban kezdték vezetni, és értelemszerűen csak azok a (házas)párok kerülhettek bele, akik akkor még (a településen) éltek, ahogyan haladunk az időben visszafelé, egyre kevesebb a bejegyzett párok száma, így kérdéses, hogy lehet-e ezen adatok alapján általánosítani - mindenesetre tény, hogy az 1870-es évek előtti időszakból nincs vadházasságra utaló adat a családkönyvben. (A házassági anyakönyvek 1859-től vannak meg az adattárban, ám a 19. században a lelkész nem utalt a vadházasságra a házasságkötések bejegyzése során.) 20. Ilyen volt például a I 7. században Moldvában elharapózott vadházasság és lányszöktetés, ami az akkor ott jellemző paphiány számlájára írható (vö. Ilyes 2005:76). 2 I. Tárkány Szűcs közlése szerint a lakosság nyolc-tíz ezreléke élhetett a 19. század végén vadházasságban falun (Tárkány Szűcs 1981:252). 22. Úgy vélem, meg kell ugyanakkor fontolnunk, hogy valóban általánosítható-e Tárkány Szűcs Ernő azon megállapítása, miszerint a vadházasságról úgy beszélhetünk a századforduló utáni magyar falusi társadalom vonatkozásában, mint a társadalom által elfogadott intézményről (Tárkány Szűcs 1981:253), vagy csupán az ilyen irányú kutatások csekély száma, esetlegessége kelti ezt a benyomást. Akad arra is példa, hogy a házasság akadályainak (például a katonaság, a szegénység, a szülői ellenzés) kikerülésére a közösség kialakított egy olyan gyakorlatot, szokásrendet, amely úgy hágja át ezeket az akadályokat, hogy a házasságkötés kötelező normáját is fenntartja, azt csak rövid, átmeneti időre és formálisan szegi meg (lásd Turai 2004). 23. „Az ilyen élet - írja Daróczi a vadházasságról - nem csak az erkölcsi felfogást és életet teszi beteggé, de a nőt is terméketlenné, a házasságot gyermektelenné." (História domus 93.) 24. Feltehetőleg a háború alatti infláció hatására gondol Daróczi Ferenc itt. 25. A lakodalommal, torral járó „mulatságok" költségeinek érzékeltetésére idézzük Daróczit: „...az