Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)
AMBRUS JUDIT: „Szegényes környezetben királyi gyermek- ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban
a családok és családtagok életében bekövetkező legfontosabb eseményeket (születések, halálozások, konfirmációk, házasságkötések, elköltözések, válások). A magyarvistai családkönyvet 1883-ban kezdte vezetni Kónya János lelkész, majd közel száz éven át 8 rögzítették benne a református 9 családok adatait. A családkönyvben található egy „Jegyzés" rovat is, amelybe a magyarvistai lelkészek 10 számos esetben jegyeztek fel a fenti alapadatokon túlmenő információkat is a családok életére vonatkozóan -jelen munkában elsősorban ez utóbbiakat használtam fel. A vadházasok jegyzéke Az adattárban található, „Különböző, az egyházközséget illető adatok jegyzőkönyve. 1910. dec. 3 I." címet viselő kötetben" szerepel egy kimutatás a faluban vadházasságra lépő párokról. A párokat az „összeállás" éve szerint rendszerezik - az évszám mellett szerepel a párok neve, a polgári és/vagy egyházi házasságkötés, illetve az eklézsiakövetés időpontja (amennyiben erre valamikor sor került). 12 A jegyzéket minden bizonnyal 1912ben kezdte vezetni Daróczi Ferenc, ugyanis a korábbi években létrejött vadházasságokat az 1912-es bejegyzéseket megelőzően, a kronológiai rendet mellőzve ő jegyezte be. A „história domus" Daróczi Ferenc, aki 1909 és 1953 között volt a település lelkipásztora, 1929-ben kezdte papírra vetni az egyházközség és a falu történetére vonatkozó ismereteit, illetve a vistai szolgálata idején tapasztaltak nyomán megfogalmazódó gondolatait és emlékeit Feljegyzések Vista község, illetve a református egyházközség múltjából és jelenéből címmel. 13 A kötet 136 oldalt tartalmaz Daróczi Ferenc feljegyzéseiből, és ezt egészítik ki utódjának bejegyzései, széljegyzetei. A szövegek túlnyomó része valószínűleg 1938 előtt született, ugyanis egy, a kötetben szereplő bejegyzés tanúsága szerint ekkor Czira László segédlelkész legépelte Daróczi írását, és a később kötetbe kötött szövegek nagy részét gépelt formában találjuk meg abban. Valószínűleg utólag másolta oda Daróczi Ferenc az általa Magyarvistáról írt cikk szövegét. A kötetben a falu és az egyházközség történetének ismertetése mellett számos, a településen élők életére, gondolkodásmódjára, erkölcsiségére, szokásaira vonatkozó leírást, adatot találhatunk. A primer olvasat (a lent a fent tükrében) Milyen képet mutatnak tehát számunkra Magyarvista református lakóiról a 20. század első felében lelkipásztoruk feljegyzései? Erre a kérdésre keresem a választ az alábbiakban a história domusban és a családkönyvben olvasható szövegek segítségével, melyekben a közösség erkölcsi életének vonatkozásában a leghangsúlyosabban a vadházasság és a születéskorlátozás szokása jelenik meg. A vadházasságnak mint a „léha erkölcstelenség és fegyelmetlenség legalávalóbb" példájának a falu életében való megjelenéséről és elterjedéséről a következőket írja Daróczi:
