Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

VAJDA LASZLÓ: „Én tulajdonképpen történésznek tartom magam" (Fejős Zoltán interjúja Vajda Lászlóval)

F. E.: Mi az internet világában a jegyzetelést már géppel csináljuk. Qondolt-e arra, hogy valamilyen módon számítógépen is feldolgozza ezt a cédularendszert? Az összes lusta kollégám javasolja. Nézze, nekem már nincs sok időm. Egyelőre így van. Ha meghalok, akkor ez az anyag bekerül a müncheni Völkerkunde múzeumba. Nagy probléma, hogy ebben egyetlen ember ismeri ki magát, és az én vagyok. Ezért megbeszéltem a müncheni múzeummal, hogy egy ottani muzeológus - aki mellékesen nekem tanítványom volt - munkájához tartozik, hogy hetenként egy napot nálam dolgozzon. Szépen bedolgozza magát ebbe az anyagba, és lassan kiismeri magát. Ha holnap elgázolna egy autó, akkor nemcsak ezért, de ezért is sajnálnám. Hogy aztán ezt egyszer digitalizálják vagy nem, az ne legyen az én dolgom. Köszönöm szépen. Én köszönöm nektek. Készítette Fejős Zoltán JEGYZETEK 1. A beszélgetés 2004. május 18-án készült Budapesten. Az interjú fölvételében Földessy Edina és Tari János működött közre, akik kérdéseit monogramjuk jelzi a szövegben. Az írásos változat szerkesztésében Mészáros Borbála és Wilhelm Gábor volt segítségemre. Mindannyiuk közreműködését ezúton is köszönöm. 2. Pi magyarság néprajza első kiadása 1933 és 1937 között jelent meg, szerkesztői munkálatait Viski Károly végezte, akitől a kiadvány előzetes terve is származik, az első két kötetben sajtó alá rendezőként azonban Czakó Elemér, a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda igazgatója nevét tüntették föl. A második és a harmadik kiadás átdolgozott változata szintén nagyrészt Viski Károlynak köszönhető. 3. Utalás az ELTE Néprajzi Intézet hetvenéves jubileuma alkalmából 2004. május 17-én tartott ünnepségére. 4. Viski 1926; 1929. 5. Viski Károly 1945-ben halt meg, hatvanhárom éves korában. A budapesti egyetemen 1941-től volt a néprajz kinevezett egyetemi rendes tanára, a Néprajzi Múzeumban 1919 és 1936 között teljesített szolgálatot. Életéhez lásd Palotay 1946; Vargha 1974; Hoffmann 1974. 6. Marót Károlyt (1885-1 963) Kolozsváron (!) habilitálták a „görög folklore és vallástörténet" magántanárává. Előadásának címe, amelyet az Ethnographiában publikált: A homéroszi eposzok vallástörténelmijelentőségéről (vö. Marót 1917; Róheim 1917). 7. Vajda 1968. 8. Hajdú 2000. 9. Solymossy Sándor ( 1864-1945) folklorista, egyetemi tanár, az MTA tagja. 10. Lásd Marót 1939. I I. Lásd Honti 1942; a cikket a szerző Bátky Zsigmond emlékének ajánlja. 12. Bátky 1906. 13. A Néptudományi Intézet kiadásában különlenyomatokként 1948-ban és 1949-ben megjelent, a Magyar népkutatás kézikönyve című munkáról van szó. 14- Marót 1949.