Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

SZILASSY ESZTER - ÁRENDÁS ZSUZSA: „Halványzöld" vagy „halványbarna"? A másság diskurzusainak magyarországi alakváltozásai

SZILASSy ESZTER - ÁRENDÁS ZSUZSA „Halványzöld" vagy „halványbarna"? A másság diskurzusainak magyarországi alakváltozásai „7\z alternatíva nem a különbség és az univerzalitás, a belső és a külső között feszül, hanem a zártság és a nyitottság, a fundamentalizmus és egy olyan utazásra való meghívás között rejlik, melynek során sohasem tudhatjuk előre, hogy utunk során kivel fogunk találkozni, s hogy vajon felismerjük-e - mint egykoron Iphigeneia és Oresztész - testvéreinket az idegenek között." (Heller 1997:61) E tanulmány arra vállalkozott, hogy a „mássággal" való együttélés, konkrétabban a nem magyar anyanyelvű menekült gyermekek „mássága" kapcsán megjelent főbb narratívatípusokat tegye az elemzése tárgyává. A kutatás helyszíne az iskola, mivel a gyermekek szocializációja és társadalmi integrációja szempontjából ez tűnik a legfontosabb intézménynek. A vizsgálatra két szinten került sor. Részben a pedagógusok elbeszéléseinek elemzésével foglalkozik, részben a menekült gyermekek narratíváinak értelmezésével. Itt a „másik" oldal megszólaltatásával, a beilleszkedő gyermekek nézőpontjából elemzi a tanulmány a hovatartozás kategorizációs problémáit és a többség-kisebbség konfliktusokkal teli viszonyát. if\z integráció nemzetállami premisszájának és a migrációból adódó „másság" pozitív elismerésének kettősségéből eredő, a magyar közoktatást érintő kérdéseket szeretnénk ebben a tanulmányban alaposabban bemutatni. Alapjául szolgáló kutatásunk

1 során arra voltunk kíváncsiak, hogy mi indokolja a menekült gyerekek adott oktatási intézményekbe kerülését, és hogyan fogalmazódik meg oktatásuk és integrációjuk ezekben az intézményekben. Mindezek mellett válaszokat kerestünk arra, hogy mennyiben hatnak ki az iskolai tapasztalatok a tanulóknak családjukkal, továbbá a tanulóknak és családjuknak a magyar társadalommal való kapcsolatára, érvényesülési és migrációs stratégiáira.

2 A kutatás során vizsgált komplex problémakör egy szűk, de véleményünk szerint sokatmondó metszetének elemzésére teszünk kísérletet. Egyrészt arra keressük a választ, hogy milyen tipikus iskolán belüli értelmezései vannak a „másságnak" ma Magyarországon. Másrészt azt igyekszünk körbejárni, hogy milyen specifikumai vannak ezeknek az értelmezéseknek a menekült gyerekek

3 oktatásának kérdéskörében. A főbb diskurzusok

4 és a diskurzusokat körülölelő narratívak

5 ideáltípusainak bemutatásakor főként a menekült gyerekek jelenléte által generált iskolai (gyerekekkel és szülőkkel kapcsolatos) konfliktusok különféle megnyilvánulási formáinak, valamint kezelésük tudatosan vagy rapszodikusan választott mechanizmusainak elemzésére szorítkozunk. Meglátásunk szerint a konfliktusok kezelésének stratégiái (azaz az alkalmazott stratégiák interpretációi) kapcsán előbúvó tipikus pedagógus- és gyermeknarratívák nemcsak a menekült gyerekek iskolai történetéhez szolgálnak értékes adalékul, hanem a „másság" kezelésének magyarországi gyakorlatáról is sokat elárulnak.

5