Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KEMÉNY MÁRTON: Progresszív gazdasági érdekekés hagyományalkotás. Példák egy vajdasági borvidékről

(melyek természetesen a kutatóval való találkozás helyzeteiben is meghatározottak) a posztmodern helyi társadalom más-más metszetét adják, ugyanakkor mindkettő érzékelteti a folyamatok dinamizmusát: míg az előbbi lassabban változik, addig az utóbbi hosszabb-rövidebb távú érdekek és szituációk függvénye. JEGYZETEK 1. A tanulmányban használt jelen idő nem az idő kimerevítését, nem a történetiség figyelmen kívül hagyását célozza, hanem a kutatás idejének leegyszerűsítő kifejezőeszköze (vö. Köstlin 1991). 2. Ezúton is köszönöm a megismert szőlő- és bortermelőknek, hogy lehetőséget teremtettek a beszélgetésre, a Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak, hogy támogatta kutatásomat, illetve Simon Andrásnak, hogy szakmai véleményével segítette a szőlészet és borászat etnográfiájának pontosabb megírását. 3. Párhuzamok a magyarországi Duna-Tisza közéről: például Hann 2005; Schwarcz 2002. 4. A két mintát különböző kutatásaim (például Kemény 2005) és a szakirodalom (vö. Juhász 1999:272; Szelényi 1992:61-71; Wolf 1973:322) együttes figyelembevétele alapján különítettem el. Bár saját korábbi tapasztalataim és a szakirodalom megállapításai is magyarországi vizsgálatokon alapulnak, alkalmasnak tartom a vajdasági viszonyok leírására is, mint ahogy hasonló értelemben ír Klamár Zoltán (2002) paraszti és vállalkozói tevékenységekről Adorján példáján. 5. Ez utóbbi értelemben használja Bali János a paraszti árutermelés kifejezést a nógrádi málnatermesztők közös stratégiájára utalva (Bali 1998:108), amit később a „paraszti jellegű" árutermelés kifejezéssel helyettesít (Bali 2005:220-222). A családi munkaerőn és fogyasztáson, illetve az önkizsákmányoláson alapuló paraszti kalkulációról lásd Tschaianoff 1931. 6. Jelen kutatásom szempontjából ez a komplexitás a paraszti gazdaságok talán legfontosabb jellemzője (vö. Fél-Hofer 1997). 7. Szabadka városában és Palicson az 1880-as évektől rendeztek Orbán-napi mulatságokat, melyek a század végére abba is maradtak (Vass 1998). 8. A Szent Vince Borrendről, kapcsolatairól és az általuk rendezett Vince-napi vesszővágásról lásd Mód-Simon 2004. A szlovéniai magyar borászok szervezeteiről, hasonló magyarországi kapcsolatairól lásd Mód-Simon 2005. £ 9. A szőlő- és bortermelés, a falusi turizmus, a megalkotott hagyományok és a helyi identitás nagyon 7 hasonló összefüggésrendszerét vizsgálták a közeli, ám a határ másik oldalán található Pusztait mérgesen is (Pusztai, szerk. 2003). A szőlő- és bortermeléshez kapcsolódó hagyományteremtés f7 jelentőségét jól példázza egy, a szlovéniai magyarok körében végzett kutatás (Mód-Simon 2002). -00 — o