Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

BERTA PÉTER: Az érték etnicizálása - az etnicitás értéke. A presztízstárgy-gazdaság mint etnikai identitásgyakorlat az erdélyi Gáborok között

BERTA PÉTER Az érték etnicizálása - az etnicitás értéke. A presztízstárgy-gazdaság mint etnikai identitásgyakorlat az erdélyi Gáborok között A tanulmány a Gáborként ismert erdélyi roma etnikai alcsoportban nagyra becsült ezüst presztízstárgyakkal kapcsolatos ideológiák és gyakorlatok egy csoportját mutatja be, különös tekintettel az értéktulajdonítás folyamatára és kulturális logikájára. A Gábor-presztízstárgy-gazdaság néhány jellemző vonásának ismertetése után a tanulmány a presztízstárgyak értékaspektusaival, a Gáborok között ideálisnak tekintett létállapotukkal (az elidegeníthetetlen ágazati identitásszimbólumlétmóddal), valamint társadalmi és gazdasági funkcióikkal foglalkozik. Végül amellett érvel, hogy a presztízstárgyak valójában olyan etnicizált javak, amelyeket a Gáborok nagyra becsült etnikai identitásszimbólumokként tartanak számon, a velük való foglalatosságra pedig megkülönböztetett jelentőségű etnikai identitásgyakorlatként tekintenek. Bevezetés Tanulmányom alapjául egy tizennyolc hónapos antropológiai terepmunka

1 szolgál, amelyre 1 998 és 2005 között került sor az Erdély- és Románia-szerte Gábor

2 néven ismert roma etnikai alcsoport egyes közösségeiben. A terepmunka leghosszabb részének helyszíne egy három települést, illetve az ott élő Gábor vezetéknevet viselő roma közösségeket magában foglaló Maros megyei mikrorégió volt. Az évek során számos olyan Gábor családdal is megismerkedtem, és többé-kevésbé rendszeres kapcsolatot tartottam fenn, amelyek a mikrorégió körüli más településeken, a közeli megyeszékhelyen, Erdély távolabbi nagyvárosaiban vagy éppen Magyarországon élnek. A fent említett mikrorégió „központja", ahol a legtöbb időt töltöttem el, és ahonnan a legrészletesebb ismereteim származnak, a Gáborok egy megközelítőleg nyolcszáz főt számláló, romani anyanyelvű közössége. Arra a településre, ahol az említett közösség található, az ott lakó, valamint a máshol élő Gáborok azért, hogy annak az etnikai alcsoporton belüli társadalmi jelentőségét kifejezzék, gyakran utalnak a Baro gav ('Nagy falu') vagy a Öentro ('Centrum') metaforákkal. A továbbiakban magam is a romani politikai diskurzusból átvett Nagyfalu metaforát használom. A Gáborok által a településnek tulajdonított, megkülönböztetett társadalmi jelentőség és elittudat az itt élő romák nagy számával, a település nem roma lakóinak átlagos életszínvonalához képest magasnak mondható gazdasági státusával, valamint azzal a ténnyel magyarázható, hogy a Gáborok között dominánsnak tekintett egyik ágazat tagjainak jelentős része ezen a településen él. A tanulmány a Gáborok között presztízstárgyakként becsült ezüstpoharakkal és