Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

DURST JUDIT: „Csak a pénzre hajtik mind"? Az antropológiai megközelítés haszna a demográfiában

JEGYZETEK 1. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a Szelényi Iván vezette, 2000-ben lebonyolított Szegénység és etnicitás című összehasonlító vizsgálatban való részvételünkből „nőtt ki". A Láposon e projekt keretében fél éven át végzett terepmunkát a Ford Alapítvány támogatta. A kutatás folytatását az Open Society Institute ösztöndíja tette lehetővé. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkánkat mindvégig felbecsülhetetlen értékű tanácsaikkal, megjegyzéseikkai támogatták: elsősorban is Szelényi Ivánnak, Kemény Istvánnak, Spéder Zsoltnak és Szuhay Péternek. 2. Malinowski már 1928-ban megírta ezt: „A kijelentések a közösség/törzs erkölcsi ideáljáról szólnak. A megfigyelés megmutatja, milyen messze esik ettől a valódi viselkedés... Az informátor nem becsapni akarja az idegent, egyszerűen csak azt teszi, amit minden jól szabályozott társadalom önmagát valamire is becsülő tagja tenne: becsukja a szemét azelőtt, amit nem akar látni..." 3. Ahogyan Geertz írja egyik tanulmányában: minden cselekvés úgy tekinthető, mint értelmezendő szöveg, mint „nyitott mű" (Ricoeur 2002), amelynek különböző olvasatai lehetnek, s az interpretáló társadalomtudomány feladata éppen az, hogy megpróbálja feltárni ezeket az olvasatokat. Ezek az értelmezések azonban mindig fikciók: „nem abban az értelemben, hogy nem igazak, hanem a fiktió szó eredeti jelentése vonatkozik rájuk: csinálmányok" (Geertz 1994:183.) 4. A demográfia számára is használható kultúrafogalom problémakörének körbejárása meghaladná e tanulmány kereteit, ezért itt csak felületesen érintjük a problémát. Az erről szóló szakirodalom áttekintéséhez lásd Hammel (1990), valamint Fricke (1997) kitűnő tanulmányát. 5. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a reprodukció nem „biológiai eseménynek", hanem társadalmi cselekvésnek tekintendő, mégpedig ebben az esetben weberi értelemben vett célracionális cselekvésnek. 6. Igaz, maga igyekszik elébe az antropológia felől várható bírálatoknak, amikor egy lábjegyzetében megjegyzi, hogy az általa bemutatott demográfiai leírást a műfaj „feltalálója", Geertz egészen bizonyosan nem találná elég „sűrűnek..." 7. Hogy kinek mi számít korai gyerekvállalásnak, az értékítélet kérdése. Romakutató antropológusok előszeretettel hívják fel a figyelmünket arra, hogy egyes közösségekben a tizenhat-tizenhét éves korban való szülés a norma, és ezt korántsem tekintik korainak (lásd Okely 1983). 8. Vagy roma - a politikai korrektség kedvéért -, bár a szakmai korrektség meg úgy kívánja, hogy ne hagyjuk említés nélkül: ezen a vidéken az úgynevezett „romák" cigánynak nevezik magukat, és parasztnak a nem cigányokat. Ezért cikkünk leíró részében mi is (többnyire) az ő terminusaikat használjuk. Ami a statiszikai adatokat illeti: azokat is a helyi társadalom minősítése alapján állítottuk elő: cigánynak, iiletve „asszimilálódott cigánynak" azt tekintettük, akit a kör2 nyezete annak tartott. 7 9. Ezt is a helyiek mondják így... °° 10. A terepmunka lényegéből következő sajátossága miatt (viszonylag) „sűrű demográfiai" vizsgálj latot egyedül a láposi cigányokra tudtunk készíteni. A rakacai és bordói adatok a védőnői törzs~oo lapok feldolgozásából, méiyinterjúzásból, illetve az általunk felvett, teljes körű háztartás-össze2o írásból származnak. Az ily módon nyert információk arra kiválóan alkalmasak, hogy tesztelni, jtí™ illetve finomítani tudjuk a láposi cigányok termékenységi viselkedését meghatározó tényezők szerepéről szóló téziseinket. I I. Óvoda hosszú évtizedekig nem volt, két évvel ezelőtt indították újra, azóta telt házzal üzemel. 12. „Proper peasants", lásd Fél-Hofer 1969. 13. A láposihoz hasonló adatokat találtak Csenyétén Szelényi Ivánék (Ladányi-Szelényi 2004). 14. A tinédzserkori anyaság okairól már korábban részletesebben írtunk (Durst 2001), itt most csak a legfontosabbakat ismételjük.