Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

DURST JUDIT: „Csak a pénzre hajtik mind"? Az antropológiai megközelítés haszna a demográfiában

megvan, a Jóistenke megadta, nem csapod a kukába... A cigány nem olyan, mint a paraszt. Akárhogy elneveli, szegényesen is, de felneveli, akkor se dobja el... Mi szeretjük a kisbabákat... ez a különbség cigány meg paraszt közt... Szarok én abba a pénzbe bele, mire elég az, a pénz elmegy, a gyerek megmarad." Ez tehát az a helyi kulturális közeg, amelyben a - demográfiai következményekkel is járó - cselekedetek megítéltetnek, illetve amelyekhez az itt élő emberek igazítják viselkedésüket, a közösség előtti presztízs, elfogadottság megszerzése érdekében. E kulturális értékelőkontextus ismeretében válik érthetővé a láposi szegény cigányok születésszabályozási gyakorlata, aminek mint „közvetítő változónak" jelentős szerepe van a termékenység alakulásában. Láposon - a rakacai és a bordói romákkal ellentétben - a roma nők egyharmada nem használ semmilyen fogamzásgátló módszert (lásd 5. táblázat). Ennek magyarázata értelmezésünk szerint az, hogy a fogamzásgátlás „költsége" a szegény cigány asszonyok esetében nagyobb, mint annak „haszna". Az alábbi, magukkal az érintettekkel készített interjúrészletek ezt az állításunkat támasztják alá. „Minek a'? Nem kell nekem, nincs szükségem rá... Nem szedtem én soha semmit. A tabletta, az drága, most azt a csöpp pénzt is elveszed a gyerek szájából? Meg különben is, hallottam, hogy meg lehet tőle halni, rákot kaphatsz tőle... Ahol ötnek van mit enni, jut a hatodiknak is... Elhordik egymás ruháját, tanulni meg úgysem mennek, nem fog nekik úgy az agyuk..." Igaz, a legutóbbi időben a soron lakó fiatalok egy szűkebb csoportja „elszánt születésszabályozó" kezd lenni. A nyomor, az éhezés, az összezsúfoltság annyira megviselte őket, hogy - legalábbis egyelőre - nem akarnak több gyereket. „Van már öt, minek szüljek többet, a mocsokba, a koszba? Négyet vétettem el. Már untam nagyon, minden három hónapban menni kelletett, azt mondták az uramnak, csombékot tesznek a bigyójára... Volt valami ingyenes akció, hogy megcsináljanak úgy, hogy ne legyen több gyereked. Az önkormányzat megvette volna ingyen a hurkot [értsd: spirált - a szerk.]. De innen a faluból senki nem ment. Én meg magam féltem. Ismeretlen a számunkra... Szerintem, ha valaki elkezdené, a többi menne utána... Úgy, mint most ez az injekció. Mari elkezdte, egymástól meghallották a nők, hogy ez jó, most mindenkinek ez van... Én igen hízok tőle, meg a fejem szokott fájni, de annyira, hogy megbolondulok. De akkor se szülök már többet, mer' nem éri meg, hova tegyem őket, ebbe a lyukba? Még külön se tudom altatni a lyányt meg az inast... Talán, ha az önkormányzat ad házat, szülök még egyet..." 5. táblázat. A cigány nők megoszlása a fogamzásgátlás módja szerint (%), 2004 Láposi cigányok Láposi „kiemelkedettek" Rakacai cigányok Bordói cigányok Természetes módszer 1,7 Mechanikus módszer 3,4 (óvszer stb.) Tabletta 15,5 Injekció 17,2 Anya sterilizálva van 32,8 Nem védekezik 29,3 20,0 60,0 20,0 6,0 13,1 48,8 8,3 23,8 3,7 25,9 37,0 3,7 29,6