Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

SZILASSY ESZTER - ÁRENDÁS ZSUZSA: „Halványzöld" vagy „halványbarna"? A másság diskurzusainak magyarországi alakváltozásai

ban megjelenő beszédmódok megragadására és értelmezésére, lehetőség szerint kerülve azt, hogy az általunk megszólított személyek beszédét mindenáron az uralkodó politikai, társadalmi diskurzusoknak rendeljük alá. Mindazonáltal a „másság" társadalomtudományokban is használt főbb diskurzusainak magyarországi alakváltozásaira is kíváncsiak vagyunk. Ezek a diskurzusok véleményünk szerint a köréjük szerveződő narratívafüzérek elemzésén keresztül ragadhatok meg leginkább, ezért tanulmányunkban nemcsak a narratívak értelmezésére, hanem a diskurzusok mátrixában elfoglalt helyük meghatározására is kísérletet teszünk. 7. Lásd például Gellner ( 1983), Anderson ( 1983), valamint Hobsbawm és Ranger (eds. 1983) klasszikus munkáit. 8. Lásd többek között Bajomi 2001; Gerő et al. 1996; Forray, szerk. 2001; Havas et al. 2002; Loss 2000. 9. Megjegyzendő, hogy az országos deszegregációs program keretében, 2003 szeptemberében felszámolták az egyik romákat (és menekülteket) nagy számban fogadó, általunk is felkeresett általános iskolát. 10. Ezt azért tartjuk fontosnak megjegyezni, mert a tanulmányban bemutatott valamennyi elbeszélést értelemszerűen a gyerekeket fogadó iskolák pedagógusainak elbeszéléseiből emeltük ki. A menekült gyerekek fogadásával elkötelezett, tehát eleve valamilyen oknál fogva nyitottabb iskolák pedagógusai által artikulált narratívak azonban nem feltétlenül tükrözik a magyar pedagógusok összességének tipikus narratíváit - azokra a kutatás eredményeiből (egészen konkrétan az elutasító intézmények indoklásaiból) csak következtetni tudunk. 1 I. Menekülteket, befogadottakat és kérelmezőket a kutatás idején három (a békéscsabai, a bicskei és a debreceni) menekülteket befogadó állomás, három (a balassagyarmati, a győri és a nagykanizsai) közösségi szállás és egy (a budapesti) vöröskeresztes szállás fogadott. 12. Az 1980-as évek vége óta Magyarország folyamatosan fogadja a migránsok periódusonként változó nagyságú és különböző összetételű csoportjait. A romániai, majd a jugoszláviai események következtében Magyarországra érkező menekülthullámokat követően, 1999-től a területi korlátozás feloldásának következtében jelentősen megnőtt az Európán kívüli országokból, főként illegális úton érkezett menekültek száma. 2000-től ők tették ki az összes Magyarországra érkező menekült 85, 2001 -tői pedig több mint kilencven százalékát. Jelenleg legnagyobb számban iraki és afgán menekültkérelmeket tartanak számon a magyar menekültügyi hatóságok. 13. Azt a lehetőséget, miszerint azért nem indokolt konfliktusról beszélni, mert valóban nincsenek konfliktusok, tereptapasztalataink és a menekült gyermekek iskolai konfliktusokat gazdagon leíró narratíváinak ismeretében azonnal el is vethetjük. 14. A társadalomtudományokban ezt a diskurzust Said nyomán „Kelet-Nyugat" diskurzusként is S emlegetik (lásd Said 1978). 7 15. A menekültek határhelyzetéről és a menekültségből eredő kettősség állapotáról lásd például § AI-AÜ2002. f7 16. A menekült elvesztett otthonának és hátrahagyott hazájának narratívájáról lásd Povrzanovic -oo hrykman (2002). ~5g 17. Az ilyen értelemben „sikeres" kisebbségekről lásd például Turner-Bonacich 1980, 75^ 18. Erről a jelenségéről lásd többek között Karády Viktor munkáit, például Karády 2000. 19. A hibrid kultúra fogalmáról lásd például Werbner-Modood 1997.