Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

Posztstrukturalistának nevezett elemzésem magvát tehát az alábbi táblázatnak a hitelesség kategóriáján belül létrehozott két típusa alkotja. Azáltal, hogy egy fogalmi mező két ellentétes pólusát sikerült létrehoznom, egyszerre kerülöm el azt, hogy egy konkrét jelentést tulajdonítsak a gördeszkázásnak, illetve hogy létrehozzak egy olyan jelentésmezőt, amely a deszkások és a többi érintett deszkásságról szóló beszámolójából táplálkozik. /. táblázat. Sport- és életforma, a hiteles desz kásság két típusa Hiteles deszkástípusok A deszkázás jelentése sport életforma Szükséges tulajdonság gyakorlás bevállalósság Helyszín skatepark köztér Cél teljesítmény élmény Trükkök értékének forrása minőség veszély Sérülések oka elhivatottság önpusztítás Beállítottság aszketikus hedonisztikus Rendezvény verseny „streetelés"

71 Kapcsolat a piaccal szponzoráció elutasítás Reprezentációja ESPN CKY

72 Külvilágra gyakorolt hatás" elfogadás morális pánik Stílus

74 new school old school Belépőtrükk flip ollie Nemek fiúk (lányok) fiúk Az így létrehozott értelmezési mező egy közelítésnek tekinthető, egyrészt nem tartalmazza az összes lehetséges szempontot, másrészt a valóság mindig sokszínűbb a modellnél (még az ilyen laza modelleknél is). Felmerül, hogy több típus létrehozásával, illetve más jellemzők kiemelésével vagy másképpen végrehajtott szembeállítással változtatni vagy akár javítani is lehet ezen az értelmezési mezőn. Ez minden bizonnyal így van, ezeket a lehetőségeket azonban a további elemzéseknek kell majd kibontaniuk. Divatdeszkások és pózerek A hiteles deszkásság tehát pontosan nem definiálható, ezzel szemben a divatdeszkás vagy pózer alakja nagyon szépen kirajzolódik: mint erre már korábban utaltam, ő a nem hiteles „másik", akihez képest a deszkások önmagukat meghatározzák. A divatdeszkás, emeljük ki, csak egy ideológiai konstrukció, a valóságban nem létezik. Ez a megállapítás Muggleton (2000) és Thornton (1996) munkáinak egyik központi üzenete. Pontosan azért lesz olyan szépen körülírható a pózer alakja, mert csak az ideológia szintjén létezik, sőt csak a deszkások belső ideológiájában, és így kevesebb kritikának van kitéve. Magát senki sem tartja pózernek: vagy nem azonosítja be magát deszkásként, és teljesen tartalom nélküli számára a kategória, vagy deszkásnak tartja magát. Ha valaki aztán később mégsem lesz deszkás, nem tartom valószínűnek, hogy ilyen irányú próbálkozását divatdeszkásságként értékelje, egyszerűen más helyértékre fog kerülni ez az epizód az illető saját élettörténetében.

75 Ha beazonosítanánk divatdeszkásokat, akkor pontosan abba a hibába esnénk, hogy egyes csoportok olvasatát fogadnánk el kizárólagosként arról, hogy ki számít deszkásnak.