Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

galmát a deszkacsapkodás panelházakba beszűrődő zajával. Különösen a térhez legközelebb álló panelház lakóit érinti ez. A helyi deszkások szerint a konfliktus eredménye, hogy régebbi faelemeiket elszállították a közterület-fenntartók. Saját elemeik mellett és főleg azok hiányában a parkban található padok és egyéb terepadottságok kerülnek a trükkök és a gyakorlás középpontjába. Woolley és Johns felteszik a kérdést, hogy vajon nem lehetne-e a korlátokat, padokat és egyéb elemeket úgy tervezni, hogy azok ellenállóbbak legyenek az ilyen használattal szemben (Woolley-Johns 2001). Ez a megfontolás nálunk még kevésbé égető, mint például Kaliforniában, ahol nagy erőfeszítéseket (és pénzösszegeket) fordítanak arra, hogy deszkázhatatlanná tegyenek különböző terepelemeket akadályok, választóelemek felszerelésével.

53 lain Borden megjegyzi, hogy a deszkások helyzete a hajléktalanokéhoz hasonló sok esetben, hiszen a hatóságok mindkét csoporttal szemben elutasítással, a közterekről való kitiltással, a környezet alvásra/csúszásra való alkalmatlanná tételével szoktak reagálni (Borden 1998). A gördeszkásokat azonban nagyon nehéz megakadályozni abban, hogy egy nekik tetsző helyen gyakoroljanak. Ez részben a deszkázás öntörvényű hagyományából ered, részben pedig a gördeszkások gyors továbbgurulása által válik kivitelezhetővé.

54 Időnként maguk a deszkásokkal szemben hozott védintézkedések olyan átgondolatlanok például korlátok felállítása -, hogy csak még izgalmasabbá teszik a helyszínt a gördeszkások számára (Karsten-Pel 2000).

55 Ugyanakkor a deszkások vonzóbbá is tehetik az adott teret egyes látogatók számára, mivel folyamatosan látványosságot termelnek, és fiatalos pezsgést varázsolnak az adott helyen (L'Aoustet-Griffet 2001). „[...] Most pénteken a Hősökön ilyen arab turistacsoport volt kint. És volt olyan, hogy megkértek, hogy álljak be az egész familía elé a családfő mellé, s úgy fotóztak, d:)))) Meg így lesből is lekaptak minket menet közben a géppel, meg hasonlók...d:) [.. .]"

56 (FI02, fiú) Ráadásul, mivel a deszkások gyakran hosszabb ideig egy helyen maradnak, amíg a tömeg tovasiet, illetve kevésbé forgalmas órákban vesznek igénybe egyes tereket pontosan ahhoz a feladathoz járulnak hozzá, amit Jane Jacobs az utca szemének nevezett, vagyis biztonságossá tehetik a várost (Woolley-Johns 2001 ). „Én nappal nem deszkázokü! Csak este épp most jöttem haza!!! [...]" (F43, fiú) A kívülállók és a deszkások között felmerülő konfliktusok rendezésének számos módja lehetséges. A bemutatott példa esetében egy viszonylag barátságos módszert alkalmaztak. A következő táblát állították fel az Etele úti téren: „Kérjük, a pihenőpark helyett a játszóteret használják gördeszkázásra." Ez egy nagyon kulturáltan megfogalmazott kérés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy többségében fiatalokról és gyerekekről van szó. Bár elsőre őrültségnek látszik e kérés - miért tegyék tönkre a kisgyerekek számára kialakított játszótereket, és veszélyeztessék az azt igénybe vevőket a deszkások? , valójában nagyon is indokolt. A számos nyugati államban található példához képest igencsak rugalmasan reagáló önkormányzat egy deszkázásra alkalmas teret alakított ki a közelben lévő játszótér- és sportpálya-együttes területén.

57 Ez a gesztus többszörösen is figyelemre méltó. Elsősorban azért, mert azt látjuk, hogy az önkormányzat az egyszerű tiltás helyett pozitív alternatíva felkínálásával reagált egy szemmel láthatóan létező igényre.

58 Ugyanakkor a reakció, úgy tűnik, nem volt