Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Tárgyakkal való foglalatosság és modernizáció: egy breton példa Gregor Dobler: Bedürfnisse und der Umgang mit Dingen. Eine historische Ethnographie der Ile d'Ouessant, Bretagne, 1800-2000 Wilhelm Gábor

vei elhasználódhatnak, új technikák kiszoríthatják őket, ám valamilyen külső hatásra nem veszítik el hirtelen az értelmüket. A valóban naponta használt eszközök száma Ouessant-ban 1820 és 1950 között stabil volt. Ezeket az eszközöket pontosan ismerni kellett, kézhezállóknak kellett lenniük. Ha volt jelértékük, akkor az valódi, nem pedig potenciális használatukban jelent meg. Éppen ezért nem volt értelme több gereblyét beszerezni, mint amennyit valóban használt az ember. Ez a helyzet a második világháború után, a viszonylagos jólét és modernizálódás hatására gyökeresen megváltozott. Dobler számára az elkészült könyv végül jóval szárazabbra sikerült, mint amilyet eredetileg szívesen látott volna. Ebben emberek, sorsok, egyéni és tárgytörténetek váltogatták volna egymást, megrajzolva egy kis sziget lakóinak mindennapjait. A végeredmény nem ez lett. Számos személyes megfigyelés, élmény kimaradt, a hangsúly a történeti változáson van, nem az egyéni életvilágokon. Ám az alapkérdés a változásra irányult. A szerző szerint lehetetlen lett volna értelmezni a mai tárgy- és dologhasználatot, ha nem vizsgálja meg az előzményeit. A mai helyzet ugyanis ehhez képest nyer értelmet, ennek keretében fejthető csak meg. Az más kérdés, hogy eközben óhatatlanul elvész, illetve kimarad valami a kutatásból. Dobler könyvének két alapvető erőssége van. Egyrészt a történeti perspektíva következetes alkalmazása, a jelen állapot gyökereinek felgöngyölítése, a szinkrón és diakrón perspektívák párhuzamos alkalmazása és nem utolsósorban egy történelmi korszak etnológiai feltárásának példaszerű bemutatása. Másrészt figyelemre méltó a kutató pragmatikus hozzáállása a módszertani kérdésekhez. Nem ragaszkodik mindenáron egy-egy divatos iskolához, és igyekszik mindent annak megfelelően értelmezni, hanem az adott forrásokhoz és kérdésfeltevésekhez leginkább illeszkedő módszereket alkalmazza. Éppen ezért kvantitatív adatok megjelenítésével, elemzésével, grafikonokkal ugyanúgy találkozunk a könyv lapjain, mint finom leírásokkal, ábrázolásmódokkal, fenomenológiai értelmezésekkel.