Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Képek - kutatás és reprezentáció Sarah Pink — László Kürti - Ana Isabel Alfonso, eds.: Working images. Visual research and representation in ethnography Bata Tímea

csak a szöveg illusztrálása legyen. A hipermédia az etnográfiai anyag publikálásának lehetőségén túl jól alkalmazható a pedagógiában is (erről bővebben lásd Anderson I 999). A terepen gyűjtött anyagok együttese és az analízis közti átjárhatóság, multilinearitás lehetővé teszi, hogy az olvasó saját rendszereket és következtetéseket alakítson ki. Létrejöhetnek internetes fórumok, melyek az együtt gondolkodás lehetőségét kínálják (interaktív etnográfia). A virtuális kiállítások világában minikiállítások alakulhatnak. Az új megjelenési formák lehetővé teszik a szöveges kép közti határ eltűnését, megújíthatók és bővíthetők; együttműködést, reflexivitást és többszólamúságot eredményezhetnek. Természetesen számolni kell hátrányaival is, mely a megvalósulás formája mellett (például technikai apparátust igényelnek, nem minden esetben hordozhatók, tárolási kapacitásukvéges) - mint már említettem - egy újfajta alkotási, olvasási, értelmezési és feldolgozási módszert igényel. Online A könyvben többször történik utalás az internet adta lehetőségek kihasználására. A kíváncsi olvasó áttérhet a multilineáris szöveges kép formátumra, hiszen a tanulmánykötethez weboldal is tartozik. Ami szembeötlő, hogy a „virtuális" könyv alcíme más, mint a kézzel foghatóé: Módszerek és média az etnográfiai kutatásban. Emellett néhány tanulmány címe sem azonos (sajnos az nem derül ki, hogy miért). Az oldal 2003-ban született bemutatkozó szövegéből megtudhatjuk, hogy a könyv alakban való publikálás egyik fő oka abban keresendő, hogy az antropológiában a nyomtatott szó fontos szerepet játszik, alapvetően ez a tudomány fő fóruma. A weboldal azonban betöltheti azokat az űröket, melyek a nyomtatott verzióból adódnak: a video- és filmrészletek megjelennek, szerepet kap a hipermédia és a könyvben fekete-fehér felvételek színesen tárulnak elénk. A tanulmányok rövid összefoglalója is megtalálható a honlapon, a megfelelő vizuális mellékletekkel és a szerzőre vonatkozó további adatokkal, elérhetőségekkel. Sajnos a felkínált oldalak, elágazások nem mindegyike működik. Talán ez is jelzi, hogy ez a módszer és lehetőség (melyről a könyvben is sokat olvashatunk) még gyerekcipőben jár, az antropológiai kutatások és kutatók nem minden esetben élnek vagy élhetnek vele. Más szempontból (is) hasznos a webes változat. Két, egymással és a könyvvel is összekapcsolódó szervezet oldalaira is rákapcsolódhatunk, az EASA-rz (Eurpoean Association of Social Anthropology) és a Visual Anthropology Networkre, melyek szintén többfelé ágazva vezetnek a vizuális antropológia sűrűjébe. A Working Images ötlete és kivitelezése a bevezetőben felvetett kérdésekre többféle választ és lehetőséget ad. Azon ötletek, szempontok nagy része, melyek az ismerkedés során felmerültek bennem, visszaköszönnek, ahogy Felicia Hughes-Freeland írja: „Ennek a könyvnek a kulcskérdése nem csupán a képek és szavak harca, hanem az antropológia mint tudomány és az emberi természet többszólamúságának megerősítése, a képzelet és képek szerepének fontossága mindkét területen." (210. p.) Az esettanulmányok és azok vizuális elméletbe illeszthetőségének tanulságán túl a kötetben benne rejlenek az új, interaktív, reflexív kutatások, publikálások és kiállítások elméleti keretei és első már kipróbált-lépései.