Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Miért hátrányos helyzetűek a muzulmán nők Indiában? Zoya Hasan - Ritu Menőn: Unequal citizens. A study of Muslim women in India Árendás Zsuzsa

ÁRENDÁS ZSUZSA Miért hátrányos helyzetűek a muzulmán nők Indiában? Zoya Hasan - Ritu Menőn: Unequal Citizens. A Study of Muslim Women in India. New Delhi: Oxford University Press. 2004. 288 p. Úttörő vállalkozásba kezdett Zoya Hasan és Ritu Menőn, amikor az indiai muzulmán nők helyzetének felmérésébe, a kutatás során nyert adatok értelmezésébe és ezen keresztül az Indiában és világszerte elterjedt, muzulmán nőkkel kapcsolatos sztereotípiák dekonstruálásába fogott. Ekkora mintán és ilyen részletes kérdéssorral eddig egyetlen kutató sem dolgozott, ezért is figyelemre méltó maga a kutatás és a belőle elkészült szintézis. Egy társadalmi csoport etnikai, vallási identitása és adott esetben hátrányos társadalmi helyzete, szegénysége közti összefüggésekkel számtalan társadalomtudományi vizsgálat foglalkozott már, illetve foglalkozik ma is, igyekezve kideríteni és értelmezni a látszólag közvetlen ok-okozati kapcsolat köztes összetevőit. Hazánkban elsősorban a romák társadalmi helyzetének és etnikai identitásának összjátékát tárgyalja számos kutatás ilyen megközelítésben. E könyvismertető szerzője ezért is tartja érdemesnek Hasan és Menőn eredményeinek bemutatását: azonfelül, hogy egy meghatározó ázsiai ország, India gender- (társadalmi nem) és szegénységkérdéseibe, azoknak egy meghatározó vizsgálatába nyújt betekintést, általános, elméleti hozadékkal is szolgál, függetlenül a vizsgált terep történeti-földrajzi kontextusától.

1 A szerzők olyan kérdőíves, egyénre lebontott felmérést végeztek tízezer indiai nő körében - muzulmánok és hinduk egyaránt voltak a mintában -, mely mind méretei, mind mélysége tekintetében példa nélküli. A kutatás főbb kérdései a mobilitásról, a diszkriminációról, a genderrő\ és az osztály-hovatartozásról fogalmazódtak meg, az egyes ~ etnikai, vallási csoportok közötti és azokon belüli különbségeket taglalva. A kutatás nem r-S titkolt célja volt a muzulmán nők helyzetén javítani szándékozó intézményes, állami • programok, poíicyk eredményeinek felkutatása és hatásvizsgálata. -2 A röviden MWS-nek nevezett vizsgálat (Muslim Women's Survey) az ország négyes ven különféle vidékét ölelte fel, tizenkét államon átívelve. Ezeket az államokat három nagy földrajzi sávba sorolták: északiba, délibe és nyugatiba. Azért éppen ilyen rendszerben folyt a felmérés, mert e három nagy térségben lényegesen eltér a muzulmánok szociális-gazdasági helyzete. (Délen a legkedvezőbb, északon a legkevésbé az.) Az egyes muzulmán háztartások helyzetét e mintán belül kasztonként lebontva hindu háztartásokI kai vetették egybe. A kérdések különböző kvalitatív és kvantitatív jellemzőkre egyaránt II 8 rákérdeztek, amikor az oktatás, a munkalehetőségek, a szociális juttatások és a politikai