Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - A kultúra körvonalai Marc Manganaro: Culture 1922. The emergence of a concept Szűcs Balázs Péter

Malinowski „eltűnőben levő" primitív kultúrájában is. A korszak szerzőinél a kultúrát jellemző tulajdonságok, az egészlegesség (Malinowskinál funkcionálisan összefüggés, Benedictnél integráció), szervesség, teljesség. Ez a veszendőségnek kitett „komplex egész" az, mely az egyén, a csoport, az egész társadalom életét és működését megszervezi, és egyúttal garantálja is működőképességét. Jóllehet a Manganaro által vizsgált szövegek keletkezése óta eltelt hatvan-nyolcvan évben alapvetően megváltozott a szakmai közösségek és gondolkodók vélekedése a kultúra fogalmáról (hogy csupán a legfontosabb meglátások egyikéről szóljunk, a mai gondolkodásban érthetően nagyobb szerepet és egyúttal több megértést kap a kultúrákon belüli tagoltság-megszakítottság kérdése, mint az egészlegességé), mégis vélhetően sokan egyetértenek Sapir (1971:1 70) alábbi megállapításával: „Akármi legyen is a kultúra, annyit mindnyájan tudunk vagy vallunk róla, hogy az valami jó dolog." Hozzátehetjük, hogy bármit fedjen is a kultúra fogalma, annyit legtöbben tudunk vagy vallunk róla, hogy az az elméletalkotás szempontjából valami megkerülhetetlenül szükséges dolog. Manganaro kötete segíthet az eddig talán nem kellően tudatosított összefüggések megláttatásában s abban, hogy árnyaltabban közelíthessük meg irodalom, irodalomtudomány és kulturális antropológia közötti kapcsolatrendszereket, átfedéseket és kereszteződési pontokat. Az említett szerzők, szövegek, de talán még inkább a diszciplínák közötti átjárhatóság eddig nem vizsgált aspektusainak és módozatainak megvilágításával és újragondolásával a könyv hozzájárulhat az eddig kialakult, de talán még mindig nem eléggé hatékony szakmai és szakmák közötti párbeszéd kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez. JEGYZETEK 1. A kutatási terület az elmúlt évek során a honi szakirodalomban is megjelent, fordítások (Helikon 1999/4; Thomka, szerk. 1999), valamint hazai antropológusok és irodalmárok konferencia-előadásai (Biczó-Kiss, szerk. 2003) formájában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóbbi kötet számos írása meglehetősen borúlátó, ami a szakmaközi együttgondolkodás, együttmunkálkodás vélt vagy valós eshetőségeit illeti. 2. A nagyszámú egyezés közül csupán az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy Sapir és Eliot egyaránt publikált a Diai című folyóiratban. Sapir tanulmányának első változata - akkor még Civilization and Culture címen - az 1919-es, a The Waste Land az 1922. novemberi számban ^2 jelent meg. ^ i. Jellemző és tanulságos, hogy amiként Manganaro megjegyzi, Alfred Kroeber és Clyde Kluckhohn Eliot „definíció"-definícióját tévedésből „kultúra"-definícióként ismertették (17. p.). Hozzáte13 hetjük, hogy az Eliot-kötet magyar kiadásának utószavában ugyanezt a félreértelmezést talál~S hatjuk meg (Eliot 2003:154). 16