Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
DAVIDE TORSELLO: Az instabilitás kezelése. Bizalom, kétértelműség és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban
Másrészt arra a kérdésre, hogy lehetséges-e 1989-et követően bízni az emberekben, általános tendenciaként alacsony bizalmi index adódott, még úgy is, hogy a szélsőséges változók inkább a nagyon magas értékek irányába húznak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a hármas érték tekinthető középértéknek a nulla és a öt közötti skálán, és 14-ből kilenc esetben a mutató az átlag alá esik. Harmadrészt a „falubeliek" kategóriája a legevidensebb példa az általános bizalomra. Nyilvánvaló, hogy amikor a falubeliekre mint egészre mutatunk, a válaszadók egy általános vélekedést fejtenek ki. Ez a kategória magában foglalhatja a rokonokat és a családtagokat is. Amint azt egyik adatközlőnk kifejtette: „...ha egészként kell értékelnem őket, anélkül hogy neveket említenék, azt kell hogy mondjam, nem bízom bennük" (Zoltán, szül. I 948). Ez az alacsony érték jelzi, hogy a bizalom kérdése ugyan foglalkoztatja az embereket, de közösségi szintű elhatárolódás jellemző társadalmi kapcsolataikra. A falu kapcsolati mintái A bizalom kérdéskörével foglalkozó számos szociológiai tanulmány közül Sztompka munkája nyújtja talán a legkézzelfoghatóbb választ a társadalmi bizalom különböző variációira és funkcióira (Sztompka I 999). Röviden összefoglalva, a szerző definíciója szerint a bizalom két komponensből tevődik össze: hitből és odaadásból. „A bizalom nem csupán kontemplativ előrevetítése valaminek, hanem egy cselekvéshez való kötődés, a következmények beláthatósága nélkül. Egy fogadás mások jövőbeli cselekvéseire vonatkozóan.". (Sztompka 2001:159.) Három olyan fő irányvonalat definiál, melyek alapján a megbízó elvárásokat támaszt abból az előfeltevésből kiindulva, hogy a bizalmi cselekedet nem végződik csalódással. Ez vonatkozik a cselekvés instrumentális tulajdonságaira (rendszeresség, ésszerűség és hatékonyság), morális kvalitásokra (felelősség, emberiesség, korrektség, igazságosság) és anyagi jellegére (érdeknélküliség, reprezentatív cselekvés, nagylelkűség) is. Más szóval a bizalom egyrészt várakozásokat teremt a megbízó félben, másrészt kötelezettséget ró a bizalommal felruházott félre. A bizalom fontos eszközrendszerré válik minden olyan helyzetben, amikor rendkívüli külső és globális körülmények a bizonytalanság, instabilitás és gyors változások valamilyen sajátos környezetét hozzák létre. Ebben a megközelítésben az elvárások és kötelezettségek egy bizonyos irányba mutatnak, mégpedig úgy, hogy a cselekvőket a jövő felé irányítják. A falubeliek közötti csekély bizalom sokkal inkább azt tükrözi, hogy az emberek figyelmét az instabilitásból adódó problémák jelentős mértékben elvonták, semmint egy tudatos döntést, melynek eredményeképpen kivonulnának a közösség társadalmi életéből. Királyfát aktív közösségi élet jellemzi, és a falubeliek nem hátrálnak meg a közösségi eseményeken való részvételtől. Hozzávetőleg tizenöt társadalmi és kulturális klub 7 tevékenykedik a faluban, melyek számos, heti, illetve havi gyakorisággal jelentkező eseményt rendeznek és szponzorálnak, fesztiváloktól kezdve koncerteken, futballmeccseken és nyilvános előadásokon át egészen a hétvégi kirándulásokig. E szervezetek aktivitásáról bővebben másutt írtam (Torsello 2003b), itt elég annyit megemlíteni, hogy Királyfa a környékbeli falvak és nagyobb városi közösségek figyelmét is felkelti az itt megrendezésre kerülő események gyakoriságával és változatosságával, néhány közülük még a helyi média érdeklődését is kivívta. 8
