Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Szibériai nyelvrokonaink tárgyi világa Ja. A. Jakovlev, otv. red.: Lar-Jah: Narod s zalivnyh lugov. Etnograficseszkaja kollekcija vahovszkih hanty vTomszkom oblasztnom krajevedcseszkom muzeje Kerezsi Ágnes

A Vah folyó mellett élő hantik néprajzi, történeti ismertetése egészen a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor jelentek meg ugyanis ezen a vidéken az Ob folyó mellől idevándorolva az első hanti telepesek. Előttük, mint a könyvből is kiderül, szölkupok és nyenyecek éltek ezen a tájon. A szerző, Natalja Tucskova egybegyűjti azokat a tényeket, melyek a Vah folyó eredetileg szamojéd származású őslakóiról tanúskodnak, majd a vaszjugánivahi nyelvjárásba tartozó hantik megjelenését, etnikai történetét ismerteti röviden. írását nemcsak hitelesebbé, de érdekesebbé is teszi, hogy idevágó régi hanti legendákkal egészíti ki a történelmi adatokat. Az Arany Horda eleste után - akárcsak Szibéria más része - ez a terület is Oroszország fennhatósága alá került. A 16. században cári parancsra a Vah vidéke a hanti Alacsev család tulajdonába ment át, hálából a szibériai földek Oroszországhoz csatolásában nyújtott elévülhetetlen érdemeikért. Az első orosz telepesek a I 7. században jelentek meg a folyón, akiket Tucskova szerint eleinte felsőbbrendű lényeknek tekintettek a hantik. Adatai szerint például az első orosz ház helyét hosszú ideig szent helynek tartották, és kultikus tisztelettel övezték. A század második felében megjelentek az első orosz kereskedők is, akik - akárcsak a későbbi századokban - elsősorban prémkereskedelemmel foglalkoztak. Az oroszok első állandó telepeit a misszionáriusok hozták létre a 18. század elején. Ők voltak és maradtak hosszú ideig az orosz származású emberek közül az egyedüliek, akik folyamatosan itt éltek. Az ÉszaknyugatSzibériában megjelent oroszok többsége egészen a I 9. századig csak átutazó volt e tájon. A több alfejezetből álló első részben szó esik a vahi hantik lokális csoportjairól, nyelvjárásuk sajátosságairól, az oroszok előtti lakosság demográfiai adatairól és családneveiről. A szerző, aki maga is többször végzett terepkutatást ezen a tájon, kiválóan ismeri a vidékre vonatkozó teljes körű szakirodalmat, így a vahi hantik gazdaságáról összeállított összefoglalója nagy precizitással mutatja be az egyes évszakokra jellemző munkafolyamatokat, az ehhez használt munkaeszközöket, természeti feltételeket. így például megtudhatjuk, hogy a Vah menti hantik december végén a Larjak településen megrendezett vásárra sereglettek össze, ahol eladták az értékes prémeket, befizették a jaszakot, azaz a prémadót, elszámoltak a hitelbe kapott árukkal, és újakat vásároltak. A nagy hidegek beköszöntével átmenetileg felhagytak az október-november óta folyó vadászattal, és vendégségbe mentek egymáshoz. Ezek a vendégeskedések több hétig tartottak, és a vadászatot csak februárban folytatták. A szerző a vadászaton, halászaton kívül ismerteti a réntartást és a kézművességet is. Illusztrációs anyagként archív, illetve mai fényképeket is közöl, és bemutatja a Vah folyó mentén élő őslakók íamgdit, azaz tulajdonjeleit. Az ízlésesen megszerkesztett könyvben fekete színnel nyomtatták a szerző ^2 írását, és barnával az illusztrációs anyagot, a dokumentum-, illetve folklórszöveget. ^ Ezt a részt követi a közlekedési eszközök, a településtípusok, a lakó- és gazdasági * épületek pontos, tömör ismertetése, melyeket archív fotókkal illusztrál, és pontosan közli ~2 orosz és hanti nyelven az I 926-ban létező Vah menti hanti települések nevét. Akárcsak az előző alfejezetek esetében, a szerző a viselet ismertetése során is megadja orosz és hanti nyelven is az egyes darabok nevét. A maiica rénszarvasprémből készült, szőrével befelé hordott férfi- és női bunda, a kumist ezzel szemben szőrével kifelé viselték. De megtudhatunk a fejezetből a női és férfiingekről, -alsóneműkről és -lábbelikről is fontos részleteket. A hantik anyagi kultúrájának bemutatása a háztartási edények és az ételek, étkezési 3 I 0 szokások ismertetésével zárul. A Vah menti hantik - csakúgy, mint ezen nép többi et-